A konténeres árufuvarozás és a nemzetközi adásvételi szokványok

Absztrakt (kivonat)

Logisztika mesterszakos hallgatóként az első félévtől kezdve a szállítmányozással igyekeztem foglalkozni. 2011. január 1-je után az Incoterms 20101 hatályba lépése kapcsán vizsgáltam a konténerizáció hatását a nemzetközi kereskedelmi szokványokra. Ekkor vált számomra is világossá, hogy a konténer, mint egységrakományt képző eszköz megjelenése mekkora hatással van a szállítmányozásra és annak jogszabályi környezetére. Jelen diplomadolgozat, mint a mesterszakos tanulmányaimat lezáró szakdolgozat témájául a konténerizációt és annak a nemzetközi szállítmányozásra, ezen belül a tengeri szállítmányozásra gyakorolt hatását választottam, mivel ez egyrészről összefoglalja azt a munkát, melyet a négy féléves képzés során végeztem. Másrészről a téma aktualitását bizonyítja a tárgyban idegen nyelven található szakirodalom széles köre, mellyel szemben kevés számú magyar nyelvű irodalom áll. A dolgozat tehát a nemzetközi konténeres szállításban tapasztalható trendeket összegzi és elemzi a szakirodalom és gyakorlati szakemberrel végzett interjú alapján. Ugyanakkor tekintve a konténerizáció témájában fellelhető magyar nyelvű szakirodalom hiányát, egyfajta ’hiánypótlás’ is a cél. A dolgozat elkészítésében segítségemre volt Hernád Ágnes a Maerşk Line, a világ legnagyobb hajóstársasága magyar leányvállalatának ügyvezetője, aki értékes tanácsokkal, szakmai információkkal látott el a dolgozat megírása során Jelen dolgozatban áttekintettem az elmúlt tíz év tendenciáit a nemzetközi kereskedelemben és áruszállításban. Bemutattam a konténer megjelenésének és világszintű elterjedésének történtet. A konténerizáció és a globalizáció kapcsán az UNCTAD- Review of Maritime Transport kiadványa és Hernád Ágnes, a Maersk Line magyarországi ügyvezetőjével végzett interjú alapján vizsgáltam, hogy melyek azok a tendenciák, amik napjaink nemzetközi áruszállítását leginkább befolyásolják. Ezen belül a következő tendenciákat azonosítottam és részleteztem: Az új, és nagy méretű fuvareszközök, és a kifejezetten konténerkezelő és –tárolóhelyek megjelenése. A tengeri kikötők a szállítmányozásban és a tengeri fuvarozásban betöltött egyre kiemelkedőbb szerepe. A hub & spoke rendszer kialakulása. A szállítmányozók, a konténerek megjelenésének hatására megváltozott feladatai. A szállítmányozó vállalatok szervezetében a globalizáció hatására bekövetkezett változások. A környezetvédelem szerepe. A növekvő üzemanyagárak és a csökkenő fuvardíjak hatása a szállítmányozásra. A konténerek kapacitáskihasználtsága. Valamint a konténerek egyenlőtlen áramlása során kialakult üres konténerszállítás problémája és a nemzetközi kereskedelmi szokványok 2010-es módosítása és a konténerizáció kapcsolata. A 21. század nemzetközi szállítmányozásában megfigyelhető tendenciák szemléltetéseképpen az Incoterms 2010 módosítását ész az üres konténerek problémáját elemeztem, és megállapítottam, hogy egyrészről az szokványgyűjtemény legújabb módosítása javarészt megfelel a napjaink szállítmányozási gyakorlatának. Ugyanakkor megfogalmaztam olyan hiányosságokat, melyekre az Incoterms 2010 nem tér ki. Ezek az áru földrajzi helyének és tulajdonjogának eltérő áramlása, tehát a lánckereskedelem hatása az eladó és a vevő kötelezettségeire és kockázatviselésére, a DAT kapcsán a terminálköltségek megosztásának problémája. Valamint az Incoterms jelenleg még nem tér ki az üres konténerek kezelésének költségeire, tehát nem rendeli egyértelműen sem a feladó, sem a címzett kötelezettségei közé, egyik klauzula esetében sem. Másrészről megvizsgáltam az üres konténerek áramlását leginkább befolyásoló tényezőket, az egyenlőtlen áramlás legdominánsabb hatásait. Majd olyan megoldási lehetőségeket gyűjtöttem össze, melyek ezt a jelenséget a leghatékonyabban orvosolni tudják.