A magyar és a szlovén kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységének összehasonlító elemzése

Absztrakt (kivonat)

A kis- és középvállalkozások(KKV-k) részarányukat tekintve elsöprő többségben vannak a magyar gazdaságban, a vállalkozások 99,8%-a tartozik bele ebbe a méretkategóriában, s a vállalkozási szférában foglalkoztatottak 71%-a dolgozik mikro-, kis- vagy középvállalatoknál[KSH,2009]. Azonban a KKV szektor problémáiról nap, mint nap hallhatunk, s számtalan tanulmány foglalkozik e vállalkozások finanszírozási nehézségivel. Dolgozatom fókuszába a kis- és középvállalkozások innovációs helyzetét elemzem. Egyrészt aktuálisnak tartom a témát: Egy OECD tanulmány is a magyar innovációs rendszer fő gyengeségei között kiemelten említi, hogy „A gazdaságban az innovatív KKV-k súlya csekély. A KKV szektor nagy része alacsony termelékenységgel működik, hiányzik belőle a vállalkozói és innovációs képesség, tevékenysége a helyi piacokat célozza, és nem épül be kellő mértékben a globális értékláncokba. Magyarországon a vállalkozások innovációs hajlandósága jóval alacsonyabb, mint az EU tagállamok többségében.”[OECD,2009,15.old] Másrészt kiaknázatlannak érzem ezt a területet, nagyon sok fehér folt van még a vállalkozások innovatív tevékenységének elemzésével kapcsolatosan. Kétségtelen, hogy ez magyarázható azzal is, hogy maga az innovatív tevékenység is fehér holló számba megy ebben a méretkategóriában. De talán pont ezért lenne szükség olyan tanulmányokra, melyek mélyebben elemzik a KKV-k kitörési lehetőségeit egy olyan ördögi körből, ahol a tőkehiány nehezíti az innovációt, az innováció hiánya, pedig a kilábalást a jelenlegi tőkehiányos állapotból. A problémát egy nemzetközi összehasonlításon keresztül szeretném megvilágítani. Cél volt, hogy a régión belül maradjunk, a szomszédos országok közül végül Szlovéniára esett a választás. Szlovéniát sokszor „Bezzegországként” emlegetjük Magyarország számára. Gondoljunk csak arra, hogy a szlovén gazdasági mutatók már 2007-ben megfeleltek a maastrichti kritériumoknak, így itt vezethették be elsőként a 2004-ben csatlakozott országok közül az eurót. Vagy arra, hogy 2009-ben még Magyarországon 12 914$ volt az egy főre jutó GDP, addig Szlovéniában 24,111$ [IMF,2010]. Másrészt reálisan összevethetőnek tartom a két volt szocialista országot, földrajzi közelségük és hasonló gazdaságtörténeti folyamataik (rendszerváltás, EU csatlakozás, válság begyűrűzése) miatt. Ezen felül személyes tapasztalatom is motivált, hogy ezt az országot válasszam a nemzetközi összehasonlításhoz. Bár csak egy hetet töltöttem a nyár végén Szlovéniában, de egy kis bepillantást ez is adott. A dolgozat szempontjából fontos, hogy Szlovénia nagyobb hangsúlyt helyez az innovációra, ezt igazolja az is, hogy a Global Entrepreneurship Monitor [GEM,2011] nemzetközi kutatás míg Magyarországot a hatékonyság-vezérelt országok közé, Szlovéniát az innováció-vezérelt gazdaságok közé sorolta. Dolgozatom fő kutatási kérdése az lesz, hogy milyen eltéréseket figyelhetünk meg a magyar és a szlovén kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységeiben a 2000-es években, és ezekből milyen következtetéseket tudunk levonni. Az elemzést hazai és nemzetközi szakirodalmak és statisztikák segítségével fogom elvégezni. Dolgozatomban a következő három hipotézist fogom vizsgálni: - Jelenleg a magyarnál magasabb a szlovén kis- és középvállalkozások innovációs képessége. - A kis- és középvállalatok általános helyzetének különbségei is indokolhatják az innovációs tevékenységbeli eltéréseket a két országban. - Mindkét ország kis- és középvállalkozásai számára az innováció egyfajta kitörési pontot jelenthet.