A tánc kommunikációs értéke és ennek megjelenése a reklámokban

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom célja, hogy megmutassa választott hivatásom, a gazdaság területe hogyan hozható kapcsolatba szenvedélyemmel, a tánccal, sőt mint azt láthatjuk majd a későbbiekben, már létre is jött ez az együttműködés közöttük. Érdekesnek tűnhet választásom, talán nem szokványos ezt a két témakört együtt emlegetni, de szakdolgozatom próbálja bizonyítani, hogy közelebb állnak egymáshoz, mint azt sokan gondolnák. Az átlagos tudatban az üzlet és a művészet nem igazán rokon fogalmak, a reklámkommunikáció és művészet kapcsolata inkább elismert, a vállalatok már régóta használnak kommunikációjuk során képeket, zenét és egyre népszerűbbé válik a tánc is. Ez azért fontos, mert az emberek egyre inkább elkerülik a reklámokat, mivel naponta több ezer hirdetésnek vannak kitéve, ezért lényeges újszerű, kreatív megoldásokat találni. Ez lehet a tánc, mivel érzelmeket, kapcsolatokat jelenít meg, amik megragadják az emberek figyelmét és szimpátiájukat is el tudják nyerni. A tánc egyetemes nyelve, pedig a nemzetközileg tevékenykedő cégek kommunikációját is eredményesen szolgálja. Először a reklámok főbb jellemzői kerülnek sorra, azonban ez a témakör annyira tág, hogy csak a jelenleg legfontosabb elemeket ismerteti dolgozatom. Ez a reklám fogalma, feladatai, gazdasági jelentősége, valamint a televíziós hirdetések, ez a műfaj jellemzői miatt a leginkább használt hirdetési forma ebben az esetben. Ezután a tánc fogalma, kialakulásának története kerül ismertetésre, szintén csak a leglényegesebb pontokat közölve, hiszen ebben a témában is rengeteget lehetne kutakodni és írni. Most csak a tánc kommunikációs értékének kifejlődését veszi szemügyre dolgozatom, illetve hogy ez hogyan jelenhet meg különböző hirdetésekben. A következő rész az előző két témakör összekapcsolása, a közös pont megvilágítása, ami nem más, mint a metakommunikáció. Ez nagyon lényeges közlési forma, mind a hétköznapjainkban, a reklámokban és a táncok során is, hiszen felfedi valódi érzelmeinket, közvetíti lelki állapotunkat, véleményünket, még akkor is ha szavaink mást sugallnak. A táncot tartalmazó reklámok esetén pedig a hitelesség fontos mércéje a nem verbális jelek használata, hiszen ez befolyásolja azt, hogy a nézők elhiszik-e vagy sem a látottakat. Ha nem tudnak azonosulni a reklám mondanivalójával, mert más érzésekről árulkodnak a szereplők mozdulatai, akkor a vállalatot sem fogják megbízhatónak tartani, ezzel pedig az éppen az ellenkezőjét éri el annak, mint amit akart. Viszont ha hihető a közvetített üzenet és az érzelmek, akkor az kötődést és bizalmat ébreszt a fogyasztókban. Ezen témakörök lényegi pontjainak ismertetése után maguk a reklámok kerülnek terítékre, hogy melyik esetben mit közvetítenek a szereplők a táncokon keresztül, mi a mondanivaló és a megjeleníteni kívánt hangulat, ezek pedig hogyan hatnak a nézőkre. Fontos külön megvizsgálni a szóló táncokat tartalmazó hirdetéseket, a páros táncok megjelenítését, valamint a csoportos táncok reklámjait, hiszen ezek nagyon eltérő érzelmi világgal, üzenettel, késztetéssel és táncosok közötti kapcsolattal rendelkeznek, valamint a néző felé is teljesen más hangulatot sugallnak ezek a műfajok. Végül pedig a vizsgált reklámok és kampányok sikeressége kerül megállapításra és az hogyan alkalmazható továbbra is ez a művészeti ág a marketing szakterületén, milyen más termékekkel kapcsolatban lehetne táncot tartalmazó hirdetéseket készíteni. A vállalatok számára nehéz feladat lépést tartani a globalizáció mértékének növekedésével, de meg kell próbálniuk. Ehhez pedig olyan marketing stratégiát kell kialakítaniuk, amely akár a világ minden pontján megállja a helyét, ami komoly feladat figyelembe véve az eltérő kultúrákat. Az alapvető érzelmek azonban egyetemesek, ezeket szavak nélkül is érti minden ember, a tánc pedig képes ezek közvetítésére a metakommunikáció eszközein és a táncosok előadás módján keresztül. Szerintem ez a két terület, a tánc és a gazdaság, nagyon is jól megfér egymás mellett és remélem a jövőben még több együttműködésre kerül sor.