Magyarország a nemzetközi oktatás tükrében : „A Global Person in a Global World”

Absztrakt (kivonat)

Az országok nevezetességeikkel, jellegzetességeikkel, hírnevükkel csalogatják vendégeiket határaikon belülre. Ezek ápolása és nemzetközi piacon történő ismertetése képzi a turizmus alapját. Azonban nem csak a tárgyiasult termékeknek lehet beutazást serkentő hatása, hanem az oktatásnak is, mely a tisztán szolgáltatás alapú ajánlatokba sorolható, a termék-szolgáltatás arány szolgáltatások felé billenése miatt. Emberbázisú, valamint igényli a kliens valamilyen szintű személyes megjelenését. Mint minden szolgáltatásra, az oktatásra is jellemző a változékonyság, a megfoghatatlanság, a tárolhatatlanság és az elválaszthatatlanság. A változékonyság kiküszöbölésére standardizált szabályozás él az oktatók képzettségére vonatkozóan és a tananyagot illetően. A felsőoktatás változékonyságának egyik forrása az oktatók és az intézmények minősítése, mely a hallgatókért folytatott versenyben előnyt jelent. Mint minden szolgáltatásnál az oktatás esetében sem tapinthatta meg a fogyasztó előzőleg a terméket, a színvonal csupán a „megvásárlás” (felvétel) után tapasztalható meg. Tehát a fogyasztói bizalmat az intézmény hírnevével, oktatói publikációival és statisztikai adatokkal növelheti. Raktározhatatlan a tudás és többek között az államilag finanszírozott helyek száma is, melyek csupán az adott időpontra vonatkoznak, a következő időszakra nem átcsoportosíthatóak. Vagy az oktató vagy az oktathatók csoportjának jelenléte vagy tudása nélkül nem mehet végbe a szolgáltatás, tehát ezek elválaszthatatlanok egymástól. A minőség állandószinten tartása elengedhetetlen része az oktatásnak. Az Európai Unió számára ennek növelése kardinális fontosságú. Törekvései között szerepel, hogy 2020-a csökkentsék a lemorzsolódási arányokat és a nem megfelelő olvasási, természettudományos és matematikai képességekkel rendelkezők arányát, növeljék a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számát, a kisgyermekkori nevelésben jelenlévők számát és az „egész életen át tartó tanulás” programban részvevő felnőttek arányát. Utóbbinak pozitív hatása lehetne a nemzetközi cserekapcsolatokra. A turisztikai szolgáltatások igénybevétele szempontjából fizikai, pszichikai, társadalmi, kulturális, státusz – és presztízs indítékokat különböztetünk meg, melyek közül az utolsó kettő játszik szerepet külföldi tanulmányút vállalásban. Kulturális indítékok hatására új szokások ismerhetőek meg, a státusz és presztízs indítékok által pedig személyes kibontakozásra nyílik lehetőség. Vezérli az utazót az elismerés és nagyrabecsülés iránti vágya, így megszületik a képzési célú, ismeretszerző turizmus, ami a nemzetközi cserekapcsolatok alapja. A Fisher és Price modellben a kultúra, a pszichológiai tényezők és az utazási cél vonzereje képez alapot az interkulturális interakciókra és tevékenységekre, amik az észlelt szolgáltatások színvonalával fogják meghatározni az utazó elégedettségét. Az eredményre hatással van az adott ország lakosaival szembeni sztereotípia. A modell szerint a látogató attitűdváltozása pozitív és negatív is lehet egyaránt. A modellt és a Maslow féle szükségleti hierarchiát összevetve megállapíthatjuk, hogy a legalapvetőbb fiziológiai szükségletek kielégítésének hiányában, milyen irányú attitűdváltozás mehet végbe az utazás során. Magyarország a nemzetközi cserekapcsolatok tekintetében jelentős változáson ment keresztül az elmúlt évtizedben. A be és kiutazó hallgatók számának növekedése az egyik következménye lehet a kiváló oktatási színvonalnak, melyet többek között a Budapesti Corvinus Egyetem képvisel. Az ország szerencsés földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően tökéletes kiindulópontot képez további utazásokhoz, Nyugat-Európai államokhoz képest alacsonyabb az árszínvonal. Külföldi tanulmányút hatására javul az adaptáló képesség, nő a tolerancia szint, gyorsulhat a reakcióidő, javul a helyzetfelismerő képesség. Önállóbb gondolkodókká válnak a tanulók, függetlenebbnek és értettebbnek mutatkoznak bizonyos esetekben. Karrier tekintetében az elsajátított képességeken túl pozitív szerepet játszik nyelvtudás, azonban legnagyobbra a valódi élettapasztalatokat értékelik. A kiutazás gyakran nehézségekbe ütközik. A pénzhiány, a nyelvismeret és információ hiánya, bátortalanság mind az utazást akadályozó tényezők közé sorolható. A magyar diákok számára kifejezetten nagy nehézséget jelent a költségek fedezése, gyakran ez akadályozza meg a tanulmányút létrejöttét, ez primer kutatás során is alátámasztásra került. Jelenlegi és volt cserediákoktól tudtam meg, akik szűrőkérdőív segítségével kerültek kiválasztásra a mélyinterjúkhoz és a fókuszcsoporthoz, hogy kifejezetten hasznos utazni, hiszen új kapcsolatokat építenek. Tehát a Maslowi Szükségletpiramis szerinti „szeretet és összetartozás” elérése az egyik legfontosabb tényező, de csak azok után, hogy kielégült a biztonság iránti igényük, melyet a megfelelő lakhatási körülmények jelentenek. Az eredmények ugyan nem általánosíthatóak, hiszen kvantitatív kutatást folytattam, mégis érdekes következtetések vonhatóak le. A cserediákok többsége ugyan nem az első helyen jelölte meg Magyarországot, mégis úgy vélték hasznos tapasztalatokkal lettek gazdagabbak. Ajánlanák mindenkinek az utazást, hiszen hatására Világpolgárok letettek a Nagyvilágban (a Global Person in a Global World).