Partnerségben a város a fenntartható városfejlesztésért

Absztrakt (kivonat)

Városok és vállalatok versenyében élünk. A verseny együttműködésre készteti a várost és vállalatot egyaránt. Az együttműködések fejlődésének eredményeként intézményesült formában használják ki annak előnyeit. A vállalatok klaszterszervezetbe tömörülnek, míg a települések különböző léptékű térségi szinteken (pl.: kistérségi, regionális) építenek ki partnerséget egymással. A szakdolgozatom a vállalatok és városok azon együttműködésének bemutatására épül, melyben a fenntarthatóság városi, illetve vállalati értelmezésben teljesül. A szakdolgozatban feltárom a vállalatok és városok együttműködéséhez vezető utat, illetve bemutatom, hogy fejlődésük mára milyen szintet ért el. Összesítem, hogy a városfejlesztés mely feladatok előtt áll az ezredfordulót követően. A legfontosabb problémákat kiemelve a belső területek épületállagának leromlásáról, a zöldfelületek visszaszorulásáról, eltűnéséről, a környezeti szennyezésről, és a társadalmi szintű slum-képződésről beszélhetünk. A városrehabilitáció szükségessége uniós szinten is megfogalmazódott. Az unió új várospolitikai szemléletet alakított ki. Tervezési szinten ez újfajta tervdokumentáció bevezetéséhez vezetett, megkezdődtek a városok fejlesztésének stratégia szintű tervezése. E dokumentáció meglétének feltételéhez kötődik a fenntarthatóság elveit érvényesítő uniós pályázati források megszerzése, melyért hazánkban a városok versengése megindult. A társadalmi részvételhez kötött stratégiatervezésnek egyik hangsúlyos pontja, hogy széles körű társadalmi bevonással készüljön el a város fejlődését meghatározó célhierarchia rendszer. A tervezés metodikája lehetőséget kínált az önkormányzatoknak, hogy nyissanak a gazdasági társaságok felé, azonban a városok nem éltek ezzel a lehetőséggel. Lassan ismerik csak fel a kezdeményezésben rejlő lehetőségeket. Nem várt módon a vállalatok részéről indult meg a kapcsolatfelvétel. A motivációk különbözőek, vannak, akik a társadalmi felelősségvállalás jegyében tesznek a fenntartható városfejlesztésért és vannak, akiket az önkormányzatokkal kialakított közös célok vezetnek, illetve megbízás előkészítéséhez végeznek önkéntesen vállalt feladatokat. A gyakorlatban megvalósuló programokat mélyinterjú segítségével tárom fel, és keresem többek között az együttműködés további motivációit, a program eredményességéhez hozzájáruló sikertényezőket, hogy ezzel egy szélesebb körű kutatást alapozzak meg, továbbá önkormányzatok számára ajánlásokat fogalmazzak meg. A feltáró kutatásból kiderül, hogy kis- és nagyvállalat egyaránt érdekelt a városfejlesztésben és tesz annak előmozdítása érdekében. A programok sikerességének alapfeltétele, hogy mintegy alulról jövő kezdeményezésként a céljaihoz rendelten teremtse meg anyagi és erőforrásbeli hozzájárulását. A programok sikeréhez a széles körű részvétel járult hozzá, melyben kiemelkedett a civil szervezetek aktivizáló ereje. Ahhoz, hogy az önkormányzatok a városfejlesztési stratégia mentén tudják befolyásolni ezen kezdeményezéseket, prioritásként kell kezelje a partnerkapcsolatainak kiépítését a gazdasági szektorral, mivel a klaszterszervezetek meghatározói lesznek a régió fejlődésének. A klaszterszervezetek által diktált fejlődés önmaguk számára is elengedhetetlenné teszi az együttműködés szükségességét. A partnerkapcsolatok kiépítését nemcsak a felek által biztosított hozzájárulással, hanem külső, pályázati lehetőségek is hozzásegítik, melyek bemutatására szintén kitérek a dolgozatban. A városok jövőjét meghatározó város és vállalati együttműködés széles körű kutatását továbbfűzve szükséges feltárni az ország legfejlettebb területén, a Budapest Metropolisz térségben rejlő lehetőségeket, a partnerkapcsolatok kiépítéséből kiindulva, programgeneráláson át a térség együttes marketingkoncepciójának kidolgozásáig.