Az aggregált kereslet és viselkedési heterogenitás

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatomban azzal a kérdéssel foglalkozom, hogy a mikroökonómiai szinten megjelenő fogyasztói preferenciák és azok tulajdonságai milyen kapcsolatban állnak az egész gazdaság makro viselkedésével, az aggregált kereslettel. A probléma alapja, hogy máig nem valósult meg a kapcsolat az egyéni fogyasztói döntés elmélete és a gazdaságot teljes egészében vizsgáló makroökonómiai elemzés között. A modellezés során a háztartások jellemzésére használt függvények, döntési módszerek kiválasztásánál sokszor a matematikai könnyebbség vagy az adatokra való illeszkedés játszik döntő szerepet, míg ha a mikroökonómia szempontok meg is jelennek, akkor sem vizsgálják a tulajdonságok fennállását, a reprezentálhatóság kérdését. A gyakorlati problémákon felül a Sonnenschein-Debreu-tétel után, amely kimondja, hogy az egyéni szinten teljesülő jó preferencia tulajdonságok nem feltétlenül jelennek meg aggregált szinten, elméleti kérdések is felmerültek az aggregálással kapcsolatban. A dolgozatomban először bemutatom az aggregálás során fellépő alapvető problémákat, illetve ezek lehetséges feloldásait. Ismertetem azon tulajdonságokat, amelyek az aggregálás után is fennállnak, valamint a Sonnenschein-Debreu-tétel állításait, illetve annak magyarázatait. Ezek után két különböző megközelítését vizsgálom a problémának. Egyrészt annak a lehetőségét mutatom be, hogy az egyéni döntésekre feltett követelmények szigorítása esetén, hogyan változnak az aggregált viselkedés tulajdonságai. Emellett megvizsgálom, hogy ezen feltevések mennyire helytállóak, elfogadhatóak-e. Ezek után kiterjesztem a probléma vizsgálatát a cseregazdaságok egyensúlyának elemzésére. Az dolgozatomban egy másik irány eredményeit is ismertetem, amely nem az egyéni döntésekre fókuszál, hanem a preferenciák eloszlására. Ezen feltevések közül a viselkedési heterogenitás kérdését mutatom be részletesen. Bemutatom, hogy a viselkedési heterogenitás elmélete képes lehet feloldani az aggregálás okozta anomáliákat a matematikai megvalósításának nehézségei ellenére. A fentebb említett módszerek empirikus tesztelhetőségének a lehetőségét elemzem, összefoglalom az elméletek igazolásának problémáit. A dolgozatomban arra a megállapításra jutottam, hogy az aggregálás során felmerülő elméleti problémákat csak a közgazdasági elmélet elfogadott axiómáin túlmutató feltételek mellett lehet feloldani. Azonban a probléma kezelésére alkotott alternatív elméletek empirikus tesztelhetősége és így a gyakorlati igazolása komoly nehézségekbe ütközik.