A hazai zöldség - gyümölcs ellátási lánc sajátosságai

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a hazai zöldség – gyümölcs ellátási láncot mutatom be. A zöldség – gyümölcs szektor és termékei (jellemző terméke a friss, romlandó áru, mellyel kiemelten foglalkozom), valamint ellátási lánca is számos sajátossággal rendelkezik. Célom ezek felkutatása, összefüggéseinek megállapítása, továbbá az ellátási lánc hatékonyságának vizsgálata. A dolgozat első felében ismertetem az ágazat adottságait, versenyképességét, gazdaságpolitikai eszközrendszerét, a belföldi piacokat. Ezek után áttérek a szektor ellátási láncának vizsgálatára, mely során bemutatom a lánc felépítését, szereplőit (nagy hangsúlyt fektetve a köztük lévő kapcsolatokra és az egymáshoz viszonyított alkupozícióra), valamint az ellátási lánc egyes tevékenységeit (tárolás, csomagolás, szállítás), melyeknek a terméktulajdonságokból adódóan speciális feltételeknek kell megfelelniük. Ezek a tulajdonságok a romlandóság és az érzékenység, sérülékenység. Az ellátási lánc központi szereplői a nagy kiskereskedelmi láncok, vagyis az áruházláncok. Ezek az ellátási lánc domináns szereplői, melyek erős alkupozícióval rendelkeznek, így a többi szereplő nagymértékben függ tőlük. A dolgozat második felében az ellátási lánc két valós szereplőjét mutatom be: egy egyéni vállalkozást és a Mórakert Szövetkezetet. A vizsgálat során kitérek a vállalkozások tevékenységére, stratégiájára, a megrendelések teljesítésének menetére. Az egyéni vállalkozók, akikkel interjút készítettem nagyvállalatok alvállalkozójaként vásárolnak fel zöldséget, gyümölcsöt. Közvetítői szerepet töltenek be tehát a láncban, amelyről a vizsgálat során kiderül, hogy szükséges, hiszen a vállalkozás igen sikeresen működik. A Mórakert Szövetkezet az ország első elismert Termelői Értékesítési Szervezete (TÉSZ), mely adósságspirálba kerülése előtt a legsikeresebb volt hazánkban. Az adósságspirálba kerülés oka a gazdasági világválság és a non-profit jelleg, ugyanis a Szövetkezetnek már a válság begyűrűzése előtt is voltak problémái, melyeket a válság tovább mélyített. A Mórakert vizsgálatával kívánom felhívni a figyelmet a TÉSZ-ek szektorbeli fontosságára is, hiszen megerősödésükkel csökkenthető az áruházláncok erőfölénye, amely az ellátási lánc hatékonyságának javulásához vezethet. A szektor, a termékek és a szereplők bemutatása után megállapítható, hogy Magyarországon a zöldség – gyümölcs ellátási lánc csak részben hatékony. A hatékonyság növeléséhez hozzájárul a kiélezett verseny a beszállítók, felvásárlók között, mely az igények minél teljesebb és gyorsabb kielégítésére ösztönzi őket. Az ágazatra jellemző termelői széthúzás és áruházlánci dominancia viszont csökkentik a hatékonyságot. A TÉSZ-ek támogatásával, megerősítésével mindkét jellemzőn változtatni lehet (a TÉSZ összefogja a termelőket, mely által nő azok alkupozíciója, ezért az áruházláncoké pedig csökken) így az ellátási lánc hatékonyságának növelésében kulcsfontosságú szerepet töltenek be.