Kikötőválasztás vizsgálata a BILK Kombiterminálra Hamburgon, illetve Koperen keresztül érkező távol-keleti konténerforgalom esetében

Absztrakt (kivonat)

A dolgozat céljául a Távol-Keletről Magyarországra érkező konténerek különböző útvonalainak megvizsgálását tűztem ki. Ennek érdekében a dolgozat folyamán részletesen bemutatom a szállítási lánc fontosabb szereplőit, az ő tapasztalataik és gyakorlatuk segítségével pedig a tanulmány végére teljes képet tudok összeállítani az említett témáról. Ezeknek az útvonalaknak az összehasonlításából következtetéseket vonok le, hogy a Távol- Keletről konténerekben árut importáló magyar cégek számára melyik megoldás lehet az optimális. Az első fejezetben a téma felvezetéseként bemutatom a magyar tengerentúli külkereskedelmet, ezen belül pedig részletesebben az Ázsiával folytatott magyar kereskedelemmel foglalkozom. A következő rész az európai tengeri kikötőkről szól, először rövid leírást ad mindegyik olyan kikötőről, amelyen keresztül átfut valamilyen magyar áru, a téma leszűkítése után pedig részletesen bemutatom Koper és Hamburg kikötőjét, valamint azok konténertermináljait. A fejezet utolsó részében röviden leírom a kikötőválasztás szempontjait, majd ezek alapján összehasonlítom a dolgozatban vizsgált két kikötőt, Hamburgot és Kopert. A második fejezet a Budapesti Intermodiális Logisztikai Központról, és az ennek területén működő kombiterminálról szól. A kikötők felől érkező irányvonatokat a magyar kombiterminálok fogadják, kezelik a konténereket, és megoldják azok hazai disztribúcióját. Ezért a konténerek szállítási láncában jelentős szerepet töltenek be, így a dolgozat szempontjából is fontosnak tartottam egy ilyen szereplő részletes bemutatását. A BILK Kombiterminál Magyarország és Közép-Európa egyik legnagyobb konténerterminálja. Segítségével fontos adatokhoz jutottam a Magyarországra érkező irányvonati rendszerről is, azok menetidejeiről, késéseiről. Külön részben foglalkozom a Kombiterminál és a kikötők közötti vasúti kapcsolattal, a fejezet végén pedig teljes képet adok a magyar árut kezelő kombiterminálokról. A harmadik fejezet egy konkrét eset megvizsgálásáról szól, számszerű adatok felhasználásával hasonlítom össze a hamburgi, illetve a koperi útvonalat. A konkrét adatokat a Hanjin Shipping Ltd. hajóstársaság díjainak és tranzitidejeinek felhasználásával kaptam meg. A hajóstársaság rövid ismertetése után rátérek a szállítási lánc azon részeinek bemutatására, amelyek a két útvonal esetében eltérnek egymástól. Egy-egy rész szól a tengeri fuvarról, az európai kikötőkről és a vasúti utófutásról, részletesen leírva az egyes szakaszok pontos tranzitidejét és díját. Az utolsó részben végül az egyes szakaszokon kapott eredmények összesítéséből megkapom a végeredményt a két útvonal esetében. Ezek felhasználásával több szempont szerint összehasonlítom a két útvonalat, és végül következtetéseket vonok le az optimális megoldásra. Az itt ismertetett tematika szerint haladva a dolgozat folyamán teljes képet adok a konténerek Magyarországra való eljutásának folyamatáról, bemutatom a szállítási lánc egyes szakaszait és szereplőit, az aktuális állapotot, az aktuális problémákat és a jövőbeni fejlődési lehetőségeket, tendenciákat. A több szempontú vizsgálatok során azt találtam, hogy a két útvonal közül a koperi jelentősen olcsóbb megoldást biztosít a magyar cégek számára. Ugyanakkor a nagyobb földrajzi távolság ellenére a hamburgi útvonalon kissé rövidebb idő alatt teszik meg a konténerek a teljes utat. A hamburgi útvonal egyértelmű előnye emellett még a nagyobb rugalmasság, megbízhatóság és a nagyobb tengeri járatsűrűség. Vizsgálataim során ugyanakkor azt találtam, hogy a koperi útvonal előtt még rengeteg fejlődési lehetőség áll, az elmúlt évek tendenciája egyértelműen a Koperen keresztül érkező forgalom folyamatos bővülését, növekedését mutatja. Ezért végeredményként a dolgozatban kapott következtetésekre támaszkodva a magyar áru esetében hosszú távon a koperi útvonal további előtérbe helyeződését prognosztizálom a hamburgiéval szemben.