Agilis projektmenedzsment a szoftverfejlesztésben

Absztrakt (kivonat)

Az informatikai szektor amióta létezik, hihetetlen méretű fejlődésen és nehezen megjósolható változásokon ment és megy keresztül. Emiatt az informatikai szektorban nagyon nehéz átvenni más iparágakból olyan szabályokat, amelyek itt is érvényesülnek, helyette gyakran más természetű szabályok érvényesülnek, mint például Moore törvénye. A más iparágakból származó módszer és analógia használata akár félrevezető is lehet, mint például egy IT cég részvényeinek hagyományos módszerekkel történő értékelése (lásd a dotcom lufi kipukkanását). Az informatikai szektor egyik sajátossága a fejlesztések sikerességének alacsony foka, és a szektor ennek ellenére mégis – szinte – töretlenül tud fejlődni. Ezek persze nem okoznának túl sok fejfájást az embereknek, ha csak nagyon kevés folyamatot támogatna az informatika, de az nyilvánvaló hogy ezen technikai eszközök – amelyet ez a piac szolgáltat - nélkül a mai információs társadalom alapvető működésével is hatalmas bajok lennének. Az eszközök egyik kritikus eleme a szoftver, amelyekhez az idők folyamán egyre nagyobb követelmények társulnak, és ezeket egyre nehezebben lehet hatékonyan kielégíteni. A szoftverrendszerek fejlesztésében már közel fél évszázada komoly nehézségekkel küzdünk (lásd az elhíresült szoftver krízis időszakát az 1970-es évek körül). Nem voltak hatékony módszerekkel, amelyekkel menedzselni lehetett volna a szoftverfejlesztéseket. Erre a kihívásra válaszul létrejöttek a strukturált rendszerfejlesztési módszerek, melyek mögöttes alapfeltételezése az, hogy képesek vagyunk megalapozottan, „jól” tervezni. Ez eddig szép és jó, viszont a világ folyamatos változásban van és ez szoftvereket is nagyban érintette, az elmúlt évtizedben sorra jelentkeztek azok a tünetek, amelyek a szoftverkrízis okozták. Az ismételten felmerülő kérdés elvezetett olyan új megközelítések megszületéséhez, amelyek kezelik ezeket a rossz tüneteket. Az új módszerek gyűjtő neve az „agilis projektmenedzsment”.