Boripari klaszterek : Együttműködés a magyar borágazatban

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatommal célom a borágazat szereplői közti kapcsolatrendszereket, klaszteresedéshez hasonló folyamatokat és együttműködéseket vizsgálni és azt kutatni, hogy a mik a hazai boripar jelenlegi kihívásai és azokra milyen lehetséges válaszok, megoldások adhatók. Szakdolgozatom három fő részből áll. Az első fejezetben a magyar boripar bemutatásával foglalkozom. Az ágazat történetének áttekintése után nemzetközi és magyar statisztikák segítségével a hazai boripar dinamizmusát vizsgálom és meghatározom a világ borászati térképén betöltött helyét. A fejezet végén három – a kutatásom szempontjából releváns – borvidéket mutatok be és itt térek ki az interjúk során felkeresett borászatok és egyéb szervezetek ismertetésére is. Diplomamunkám második fejezete a klaszterek boriparban való megjelenéséről szól. A Porter által megalapozott klaszterelmélet bemutatása után három újvilági és három óvilági ország boriparát tanulmányozom, kitérek azok klaszter alapú, és klaszterszerű együttműködéseire. Dolgozatom utolsó része nagyrészt a borászokkal és egyéb szervezetek képviselőivel készített félig-strukturált mélyinterjúkon alapszik. Ebben a fejezetben igyekszem feltárni a hazai borágazat aktuális problémáit és kihívásait. Itt igyekszem választ kapni arra a kérdésre, hogy vannak-e klaszterszerű együttműködések a magyar boriparban. Kiinduló fő kutatási kérdéseim a következők voltak:  Mi jellemzi a klaszterek működését, folyamatait?  Milyen klaszter-típusokról beszélhetünk?  Milyen specifikus jegyekkel bírnak a borászati klaszterek?  Melyek lehetnek egy borászati régió sikerességének kulcstényezői?  Jelenleg mik a magyar boripar legfőbb kihívásai és ezekre milyen válaszok adhatók?  Mi jellemzi a magyar borágazat szereplőinek együttműködését? A magyar boripart érintő kérdéseim megválaszolása során a következő interjúkra támaszkodtam: Interjúalany Pincészet / Szervezet Heimann Zoltán Heimann Családi Birtok, Szekszárd Jásdi István Jásdi Pincészet, Csopak Figula Mihály Figula Pincészet, Balatonfüred Szvitacs Katalin Hotel Cabernet, Villánykövesd Polgárné Kaulics Katalin Polgár Pincészet,Villány Becker Leonóra Villány-Siklósi Borút Egyesület, Villány Szerencsés László Bock Borászat Kft.,Villány Brunyai Dávid Brunyai Pincészet, Siklós Összefogásra, különböző szintű és formájú együttműködésekre van szükség. A szakdolgozatom címében is szereplő, már-már divatosnak számító klasztermegnevezést az újvilági bortermelő nemzetek együttműködésének példája indokolja. Az áttekintett újvilági és óvilági példák tanulmányozása, valamint az interjúim tapasztalatai által alátámasztást nyert azt az elméletet, miszerint az újvilági klaszter-modell nehezebben ültethető át Európába (Migone & Howlett, 2010). Megállapításom alapján viszont van olyan eset, amikor az akadályozó tényezőként kifogásolt óvilági gyakorlat valójában pont, hogy a rendszer lényegét adja. Tehát az óvilágban kialakult és működő sajátos klaszterszerkezet az eltérő múltban gyökerezik. Azonban ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül kell az újvilági, ún. modern klaszterek megvalósítására törekedni, hanem az itt kialakult rendszert kell a lokális hagyományokkal összhangban fejleszteni. Úgy gondolom, megkérdőjelezhetetlen az, hogy hazánkban Villány esete egy egyedülállónak számító pozitív példa. A siker kulcsai közül az alulról jövő kezdeményezések folyamatos léte, és jól menedzselése olyan tényezők, mely a többi borvidék számára is átvehetők, követendő minta lehet. Abban, hogy a térség az elmúlt két évtized alatt idáig jutott, nagy szerepe van a Villány-Siklósi Borút Egyesület létének és munkájának. A sokszor – legalábbis belátható időtávon belül – megoldhatatlannak tűnő problémák ellenére téves lenne azt gondolni, hogy rossz az, ahol tartunk. Hiszem, hogy ezen a téren is igaz az a Tao Te King idézet, miszerint a folyamat ugyanolyan fontos, mint maga a cél, amit el kívánunk érni. Addig pedig, amíg ilyen nagyszerű és valódi értékeket képviselő borászaink vannak, úgy gondolom, minden okunk megvan az optimizmusra.