Bérszakadék vizsgálata magyar EU-SILC adatokon 2015-2018

Absztrakt (kivonat)

A tanulmányban magyarországi mintán vizsgálom a nemi bérkülönbségek elemzésére alkalmazott statisztikai modellek eredményeinek intézményi keretrendszerbe történő átültetési lehetőségeit. Három széles körben alkalmazott modell – Blinder-Oaxaca dekompozíció, véletlen erdő algoritmus és valószínűség szerinti párosítás – jellemzőit és eredményeit hasonlítom össze az EU-SILC kérdőív 2015 és 2018 közötti adatait felhasználva. A hazai és nemzetközi szakirodalom alapján meghatározott releváns változókat integrálva a modellekbe keresem azokat a tényezőket, melyek a három modellen átívelően nagy hatásúnak bizonyulnak. Kutatási kérdésem arra vonatkozik, hogy a modellek eredményei alapján milyen jellegzetességeket kell figyelembe venni a bérkülönbség csökkentésére irányuló intézményi válaszreakciók kialakításakor annak érdekében, hogy az intézményi, szabályozási tevékenység sikeres legyen. A három vizsgált módszertannak a kérdés megválaszolásában különböző szerepe van. A Blinder-Oaxaca dekompozíció tradicionálisan a diszkrimináció meghatározására szolgál, a magyarázatlan komponens betekintést nyújt a modellen túlmutató komplex dinamikák hatásába. A véletlen erdő algoritmus ezzel szemben predikciós eszköz, melyben felmérhető a válaszadó nemének hozzájárulása a bér megállapításához. Végül, a valószínűség szerinti párosítás olyan szintetikus csoportokat képez, melyben a női és férfi csoport jellemzői közel azonosak, közel objektív vizsgálati környezetet teremtve. Eredményeim alapján a válaszadó nemének bevonása a bér meghatározásába egyértelműen szükséges, hiszen a teljes populáció mintegy 60%-ában döntő szerepet kap a válaszadó nemének magyarázóváltozóként történő bevonása. A három modellen átívelő legfontosabb tényező az iskolai végzettség, valamint a heti munkaórák száma. A bérkülönbségből és a munkaórák kapcsolatából következik a nőkre jellemző alacsonyabb órabér, amely inter- ésintraszektoriális dinamikákra vezethető vissza. Bár a szektoriális szegregáció centralizált formában nehezen visszaszorítható, a pályaválasztási döntéseket megelőző reprezentáció növelése szükséges lépés a magyarországi bérkülönbség csökkentéséhez. Ezzel szemben a szektoron, illetve vállalaton belüli szegregáció célozható az intézményi, szabályozási eszköztárral, az átláthatósági szabályok szigorúbbá tétele és betartatása szükséges lépések a női és férfi bérek közötti szakadék eltüntetéséhez.