Social preferences of future economists – An experimental study on high school students = Jövőbeli közgazdászok társadalmi preferenciái: Egy kísérleti tanulmány középiskolás diákokon

Absztrakt (kivonat)

A large body of experimental studies suggest that university students of economics are more likely to behave in their self-interest than students of other subjects. There is no consensus however, if this difference is due to selfish high school students selfselecting themselves to study economics, or to the effect studying economics has on them. I test the self-selection hypothesis using survey data of high school students after the deadline for university application submissions, the earliest point in time economists and non-economists can be differentiated. I am unaware of any studies that have investigated this issue at this stage. The sample includes 243 individuals from 3 different Hungarian high schools. Respondents were asked to indicate their behavior in three incentivized setups: a dictator, an ultimatum and a public goods game. I also explore if differences exist in competitiveness, risk-taking, and time preferences between students who plan to continue their studies in different fields. Results only show significant differences in bargaining situations, that I interpret as weak evidence for selfselection. Additionally, economists appear to be significantly more risk tolerant than noneconomists. Számos kísérleti tanulmány jutott arra, hogy egyetemi közgazdász hallgatók hajlamosabbak a saját érdekük szerint viselkedni, mint más szakok hallgatói. Afelől azonban nincsen egyetértés, hogy ez a különbség annak köszönhető-e, hogy már eleve önzőbb középiskolások választják a gazdasági pályát, vagy pedig annak, hogy a közgazdasági oktatás változtatja meg a viselkedésüket. Az önkiválasztási hipotézist tesztelem egy kérdőív segítségével, amit középiskolás diákok töltöttek ki az egyetemi jelentkezési határidő után. Legjobb tudásom szerint eddig nem született kutatás, ami ezt a kérdést ebben a stádiumban vizsgálta volna. A minta 243 tanulót tartalmaz, 3 különböző magyar középiskolából. A válaszadóknak három ösztönzött helyzetben kellett kérdésekre válaszolniuk: egy diktátor-, egy ultimátum-, és egy közjószág játékban. Emellett megvizsgáltam a különböző irányban tovább tanuló diákok közötti különbségeket versenyszellemben, kockázatvállalásban és időpreferenciákban. Az eredmények arra utalnak, hogy szignifikáns különbségek csak alkuhelyzetben jelentkeznek, amit az önkiválasztás gyenge bizonyítékaként értelmezek. Továbbá, a közgazdászok lényegesen kockázatvállalóbbnak tűnnek, mint a nem közgazdászok.