Lehet–e bárkiből Svédország? – A svéd jóléti modell nemzetközi politikai gazdaságtani megközelítésben

Absztrakt (kivonat)

Jelen dolgozat a svéd jóléti modell kialakulását és az azt lehetővé tevő gazdasági, valamint társadalmi folyamatokat vizsgálja. Az írás fő kérdése az, hogy milyen világszintű és lokális tendenciák eredményeképpen tudott kialakulni, valamint fennmaradni az a fajta szociáldemokrata jóléti állami berendezkedés, amely az 1960-as években élte fénykorát a skandináv országokban. A dolgozat további célja a fenti kérdés megválaszolása mellett az, hogy adalékul szolgáljon a jóléti államok kialakulása, valamint az ezek mentén tematizálódó kurrens felzárkózási diskurzusokhoz egy sajátos, történeti perspektívából. A dolgozat a svéd felzárkózás kérdését kvalitatív módon, a világrendszer-elemzés globális, történeti politikai gazdaságtani keretrendszerében elemzi, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a felzárkózási folyamatot a megfelelő globális kontextuson belül helyezze el. Ebből fakadóan az alkalmazott módszertan lehetőséget biztosít a dolgozat számára, hogy egyszerre vizsgálja a világszintű, valamint a lokális gazdasági és politikai tendenciákat, továbbá ezek egymásra hatását, így nyújtva egy teljesebb képet a vizsgált folyamatról. A lokális folyamatokat jelen írás gramsciánus keretrendszerben, a globális tendenciák kényszerítő erői között tevékenykedő, társadalmi csoportok hegemóniáért folytatott küzdelmén keresztül elemzi. A dolgozat a svéd történelem elemzése során a jóléti államot, mint az egyes világgazdasági hegemóniaciklusokból profitáló és azokhoz alkalmazkodó gazdasági fejlődés végállomását, az ezen globális meghatározottságok között tevékenykedő társadalmi csoportokat pedig mint a gazdasági, valamint politikai hegemóniáért küzdő ágenseket értelmezi, a svéd jóléti államot pedig mint a szociáldemokrata párt lokális, hegemón rezsimjeként létrejött történelmi tömböt tárgyalja.