A kockázat és a kockázatos helyzetek érzékelése és értékelése, az érzékelést módosító hatások = Perception and evaluation of risk and risky situations, effects that modify perception

Absztrakt (kivonat)

Jelen dolgozatban, a kockázatos helyzetekben érzékelt, az érzékelésre hatással lévő tényezőket vizsgáltam, különböző csoportokban. A csoportok megbontásához olyan változókat használtam, mint a kitöltő szerencsejátékozási, illetve befektetésekhez kapcsolódó szokásai, valamint a gazdasági képzettség meglétének ténye, emellett bizonyos demográfiai tényezők hatását is teszteltem az egyén kockázatérzékelésére és -kezelésére. A dolgozatom a következő kérdésekre keresi a választ: Befolyással van-e a kérdőív kitöltőinek körében a horgonyzási- , keretezési- , házpénze-hatások, illetve a reprezentativitás jelensége? Van-e hatása a nemnek, életkornak, iskolázottságnak, havi jövedelmi szintnek az érzékelésre és értékelésre? Jelenthet különbséget az, hogy szerencsejátékokat játszanak-e, tartanak-e befektetési eszközöket, illetve van-e gazdasági képzettségük? A kutatáshoz az információk online kitölthető kérdőív segítségével kerültek begyűjtésre, a kérdőív első részében a demográfiai adatokat kellett megadniuk a kitöltőknek, majd következtek az effektív kérdések, amelyek a különböző hatások megjelenését voltak hivatottak tesztelni a kitöltők csoportjánál. A négyrekeszes kockázati attitűd jelenségét az eredmények korlátozottan igazolták, mivel a kis valószínűségű nyereségeknél, a várttal ellentétben, a kitöltők többsége kockázatkerülően viselkedett. Azon hipotézisemet, miszerint az alacsonyabb összegek esetében kevésbé lesz egyértelműen azonosítható a négyrekeszes kockázati attitűd jelensége, az eredmények nem igazolták, ahogy a házpénze-hatás jelenlétét sem. A reprezentativitás témakörében vegyes eredmények születtek, néhány helyzetben a várakozásoknak megfelelően viselkedtek a kitöltők, míg máshol korlátozottan, de bebizonyosodott, hogy okoz eltérést a válaszokban, hogy semleges vagy nem semleges tulajdonságokat kapnak segítségül a kitöltők. Másrészt azt csak korlátozottan igazolták az eredmények, hogy okoz különbséget az, hogy megadom, vagy nem adom meg a tényleges megoszlást a csoporton belül. A horgonyzási hatáshoz készült kérdés esetében bizonyos kategóriákban igazolták, míg másokban nem igazolták a feltevéseket az eredmények. A keretezési hatást igazolták az eredmények, valamint a nők-férfiak, fiatalok-idősek, alacsonyabb- illetve magasabb iskolai végzettségűek konzisztens válaszadásának mértéke között mutatkozott meg különbség.