Hatással voltak-e a koronavírus-járvány nyomán bevezetett szigorítási intézkedések a munkanélküliségre Európában? = Did the restrictive policy intervention in response to the coronavirus pandemic have an effect on unemployment in Europe?

Abstract

Dolgozatom a koronavírus-járvány nyomán bevezetett szigorítási intézkedések munkaerőpiaci hatására fókuszál. A kutatás során az Amerikai Egyesült Államok államaira vonatkozó eredményekből kiindulva 31 európai ország esetén megvizsgáltam a világjárvány kezelésére irányuló intézkedések 2020-as munkanélküliségi rátára kifejtett hatását. A vizsgálatot az Oxfordi Egyetem korlátozási indexének segítségével, regressziós módszereket alkalmazva végeztem el. A szakirodalomban gyakran alkalmazott éves adatokra épülő egyszerű regressziós módszer intuícióellenes eredményre vezetett, ezért vizsgálatomat kibővítettem a megbetegedések előrejelzésében gyakran alkalmazott panelregressziós becsléssel. A havi gyakoriságú adatokon végzett panelregresszió eredménye már megerősítette a korábbi eredményeket, miszerint a korlátozások szigorításával növekszik a munkanélküliség is. A paneladatok azonban szignifikáns országhatásokat tükröztek, amelyek az európai országok eltérő járványkezeléséből és a fiskális intézkedések eltérő szintjéből eredhettek. Mivel a fiskális támogatások és a korlátozási index között valószínűsíthető a pozitív korreláció, így ezt követően megvizsgáltam a korlátozási indexet alkotó mutatókat a hagyományos statisztikai elemzésektől eltérő, gépi tanulási szemléletű módszer segítségével. A gépi tanulás módszerének alkalmazása lehetővé tette a szigorítási intézkedéseket komponenseinek mélyre hatóbb vizsgálatát és szelekcióját is, amely arra az eredményre vezetett, hogy a meglehetősen országspecifikus és a korábban nemigen vizsgált „nyilvános tájékoztató kampányok szintje” mutató segítségével jelezhető elő a legjobban a munkanélküliségi ráta alakulása a korlátozási index mutatói közül.