Egyenlőtlenségimport? A külföldi vállalatok hatása a magyarországi béregyenlőtlenségre

Absztrakt (kivonat)

Ebben a dolgozatban a külföldi tulajdonú vállalatoknak a magyarországi béregyenlőtlenségre gyakorolt hatását vizsgálom. A kutatás alapjául egy olyan munkáltatókat és munkavállalóikat tartalmazó párosított adatbázis szolgál, amely 2003 és 2011 között szolgáltat longitudinális munkaerőpiaci információkat a magyar dolgozó népesség véletlenszerűen kiválasztott 50%-áról és az őket foglalkoztató munkáltatókról. A dolgozat első részében az egyes években mért béregyenlőtlenséget egy varianciadekompozíciós módszertan mentén cégek közötti és cégeken belüli béregyenlőtlenségre bontom fel. A felbontás eredményei azt mutatják, hogy a vállalatok közötti komponens nagyobb részét teszi ki a teljes egyenlőtlenségnek és erőteljesen meghatározza annak alakulását. A dekompozíciós megközelítésből kiindulva becslést végzek a külföldi tulajdonlásnak a vállalatok közötti és a vállalatokon belüli béregyenlőtlenségre gyakorolt hatására vonatkozóan, feltételezve, hogy a hatás két különböző csatornán keresztül jelentkezik. Az egyszerű OLS-becslés eredménye szerint a külföldi vállalatok magasabb átlagbérrel és vállalaton belüli bérszórással rendelkeznek, még bizonyos vállalati jellemzőkre és a munkavállalók összetételére való kontrollálás után is. Az endogenitás kiszűrésének céljából olyan, kezdetben belföldi vállalatokat vizsgálok, amelyek külföldi tulajdonba kerültek, és összehasonlítom őket azokkal, amelyek nem estek át ilyen változáson. Egy kiegyensúlyozott, fontosabb kontrollváltozók szerint párosított mintán fixhatásos becsléseket végzek, amelyek eredményei azt mutatják, hogy a külföldi tulajdonlás csekély és néhány esetben inszignifikáns pozitív hatással van a vállalati szintű átlagbérre és a vállalaton belüli bérszórásra, ha a vállalati fix hatásokra kontrollálunk. A hatás a kezelés után fokozatosan növekszik, a második évben jelentkezik a legerőteljesebben, majd a későbbi periódusokban legyengül.