A használtruha-piac szerepe a körforgásos gazdaságban és a fenntarthatóságban : Fogyasztói attitűdök és motivációk, a fenntartható ruhabérlés

Absztrakt (kivonat)

Jelen tudományos dolgozatom fő témája és kérdésköre a használt (second-hand) ruhaipar szerepe a fenntarthatóságban, valamint a körforgásos gazdaságban, külön figyelmet fordítva a fogyasztói oldal bemutatására. A körforgásos gazdaság, mint üzleti modell, bizonyítottan csökkenti többek között a ruhaiparban is a környezetre gyakorolt ipari hatás mértékét, miközben üzleti lehetőséget kínál az újra felhasználásban. (Johansson és Henriksson, 2020). Ennek jelenlétét, elterjedtségét a szakirodalmi források összehasonlításán és áttanulmányozásán kívül egy kérdőívvel kívánom felmérni. A kutatásom lényege, hogy számszerű adatokkal támasszam alá többek közt azt a hipotézisemet, miszerint a Magyarországon élő, főként korombeli lakosság számára egyre fontosabb a fenntartható ruházkodás, szeretnének tudatosabban vásárolni és fogyasztani. Vizsgálom továbbá annak a relevanciáját is, hogy a ruhabérlési rendszerekben van-e jövőbeli potenciál, mint megosztáson alapuló modell. A kutatás emellett választ ad arra is, hogy a kitöltők számára mik a főbb motivációk a használt ruhavásárlás során, vagy arra, hogy szoktak-e ilyen szolgáltatást igénybe venni. Ugyanebben a felmérésben kitekintenék még, és megvizsgálnám, hogy a kérdőívkitöltők hogyan viszonyulnak az újkeletűbb fenntartható ruházkodási rendszerekhez, így például a ruhabérlési rendszerekhez. A kutatás alapján elmondható, hogy bár a fiatalabbak környezettudatosabbnak vallják magukat, mégis több ruhát vesznek, mint a felnőttek. Meglepő lehet, de a magasabb havi jövedelemmel rendelkezők többet vásárolnak használt ruhát, mint akik alacsonyabbal. Valamint kiderült, hogy a fogyasztók mintegy 30% szívesen venné használatba a ruhabérléses rendszereket, ugyanekkora százalékuk azonban ellene van.