Családos munkavállalók munkamagánélet egyensúlya a ... -nél

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatom első szakaszában a témakörömhöz kapcsolódó szakirodalmat tekintem át, külön koncentrálva arra, hogy Magyarországon milyen lehetőségei vannak azoknak a személyeknek, akik karriertervezés és vezetés mellett a gyermekvállalás kihívásait és szépségeit is magukra vállalják. A különböző szakirodalmak ismertetésével átfogó képet szeretnék adni arról, hogy országunkban már milyen bevett gyakorlatok vannak a gyermekes szülők – főleg az édesanyák – számára, hogy megtalálhassák a tökéletes egyensúlyt a munka és magánélet között. A szakirodalom meghatározott elméletek később sokszor visszaköszöntek az interjúk folyamán, gyakorlati példákon keresztül szemléltetve például a konfliktus vagy akár a „spill-over” elméletét. Ahhoz, hogy a családbarát szolgáltatásiról és azok minőségéről átfogó képet tudjak adni a szakirodalmi részben kiemelkedően fontosnak találtam azt is, hogy az általános vállalati szerepvállalásokat is megvizsgáljam Magyarországon, mely egy relativitási alapot adott a későbbi vizsgálataimhoz. Dolgozatom következő adatgyűjtést végeztem a vállalati keretekben „jóléti szolgáltatásnak” keresztelt csomagok és szolgáltatások közt, figyelmem azokra fordítva, melyek a családos munkavállalók munka-család egyensúlyát segíteni kívánják. Kimondható, hogy a családbarát szolgáltatásai a magyar átlagnál jobbak és teljesköribbek, azonban bizonyos területeken le vannak maradva a fejlettebb országok hasonló vállalataihoz képest. A kutatásom másik felét adták ki az interjúk, melyek a szekunder kutatásban feldolgozott és a szakirodalomban is megjelent családbarát szolgáltatások megítélésére keresetek választ. A kutatási kérdésem mélyebb vizsgálatához kvalitatív kutatásmódszertant alkalmaztam. A hat interjúalanyokat célzottan választottam ki, mind a hat főt a vállalat HRosztályának alkalmazottjaiból. Az interjúk félig strukturált formája lehetőséget biztosított egy nyitott párbeszédre, arra, hogy az interjúalanyok tényleg valódi gondolataikkal lépjenek előre. A szakirodalmat feldolgozó részhez illeszkedve a családtámogatási akcióit fogom bemutatni, illetve választ kapni az alábbi égető kérdésre: „Hogyan élik meg a munka-család egyensúlyt a családos munkavállalói?” Az interjúalanyoktól érkező válaszok arra engednek következtetni, hogy kutatási kérdésemre a válasz nem teljesen pozitív, hanem inkább kritikai jellegű. A megkérdezettek a munka-család egyensúlyra hozott intézkedésit átlagosan negatívabban élik meg, mint arra bárki számítana egy családbarát díjat elnyerő vállalattól. Fontos kiemelni azonban, hogy a negatív vélekedés önmagában nem egyezik egy negatív dolgozói hozzáállással: sok esetben a válaszadóknak elég kompenzáció a felborult munka-magánélet egyensúlyhoz az, hogy lehetőségük van egy jó csapatban, egy nagyobb vállalatnál az átlagnál sokkal jobb körülmények közt dolgozni. Kutatásomat összegezve számomra bizonyosságot nyert, hogy a kiemelt figyelmet próbál biztosítani családos munkavállalóira, azonban a teljes családbarátsághoz vezető út az interjúalanyaim szemében is hosszú és rögös, melyhez egy vállalati kultúra vagy a társadalmi hozzáállás változás lenne szükséges.