A humor mint marketingeszköz az Aldi reklámjainak vizsgálatában

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témája a humor mint marketingeszköz elemzése az Aldi-reklámjainak vizsgálatában, különös figyelmet fordítva annak a befogadók márkamegítélésére gyakorolt hatására. Az elméleti fejezet áttekinti a márkakommunikációt, valamint az ahhoz szorosan kapcsolódó fogalmakat, reklám meghatározását, nyelvét, céljait, az egyes reklámtípusok hatásait, az attitűdvizsgálatokat, illetve a humorelméleteket. Az elméleti háttér feltárásához Forgács Attila, Kovács Zoltán, Bodnár Éva és Sass Judit Alkalmazott pszichológia az üzleti életben, Bauer András és Berács József Marketing, Bauer András és Horváth Dóra Marketingkommunikáció című könyvét, valamint Adamikné és munkatársai Humor című folyóiratát vettem alapul. Szakdolgozati kutatásom középpontjában az Aldi humoros reklámjainak vizsgálata áll. Célom felmérni a fogyasztók attitűdjét ezekkel a humoros reklámokkal kapcsolatban. Emellett megvizsgálom, hogy jelenleg miként viszonyulnak a médiahasználók a reklámokhoz és azok befolyásoló hatásaihoz. Elemzem, hogy milyen kritériumokat tartanak elengedhetetlennek egy hirdetés során, valamint milyen okok ösztönzik őket vásárlásra. Kérdőíves, valamint reklámelemzéssel történő kutatásaim során átfogó képet szeretnék kapni arról, hogy milyen mértékben működik a humor mint marketingeszköz a figyelemfelkeltés, a vásárlásra motiválás, illetve az Aldi márkamegítélésének szempontjából. Végső következtetésként az vonható le, hogy a humorra igényük van a befogadóknak, felkelti a figyelmüket, valamint pozitív attitűdöket kialakítására is képes. Az Aldi márkamegítéléséhez jól illeszkedik annak sok humoros reklámja, komolyságából pedig nem veszít a humoros reklámok által. A jövőben szakdolgozatom elemzését célszerű lenne kibővíteni az Aldi social media-felületein képi formában megjelent humoros, főként szójátékot tartalmazó hirdetéseket. Az itt kapott eredményeket összehasonlítanám a televízióban látható humoros reklámjaikkal, azzal a céllal, hogy felmérjem, melyik kelti fel inkább a befogadók figyelmét, s melyik milyen attitűdöt vált ki belőlük, a képi-, vagy a televíziósreklámok. További terveim között szerepel azt felmérni, hogy akkor is képes-e a humor a márkamegítélésre pozitívan hatni, ha a befogadónak alapvetően negatív a márkáról kialakított képe.