Az analóg reneszánsza

Absztrakt (kivonat)

A kortárs médiatudomány egyik kiemelt vizsgálódási terepe az analóg és a digitális viszonya. Sax (2016) szemlélete szerint most egyfajta posztdigitális állapotot tapasztalhatunk meg, amikor a fizetőképes tömegek a túlburjánzott virtualitásra adott reakcióként az analóg dolgok felé fordulnak: a vinil hanglemezek, a polaroid fényképezőgépek, a társasjátékok vagy a print magazinok növekvő eladási számai mind erről árulkodnak. Bár a digitális bennszülött generáció mindennapjainak jelentős részét képernyők előtt, digitális térben tölti, az elmúlt időszakban – részben a koronavírus hatására – felértékelődni látszanak az analóg kapcsolódások is az életükben (Székely & Veszelszki, 2021). Ennek megfelelően a szakdolgozat fő kutatási kérdései a következők: miért élik a mai világban reneszánszukat ezek a sokak által elavultnak nyilvánított analóg gyakorlatok? A Z generáció mennyire vonzódik digitális mindennapjai mellett az analóg tevékenységekhez? Milyen jövőt jósolhatunk ezeknek? A kutatás teljes mértékben kvalitatív módszertanra épül, menete két fázisra bontható. Alapját egy fókuszcsoportos interjú képezi, melyet Z generációs, vagyis digitális bennszülött fiatalokkal készítettem, majd ezt két szakértői interjúval egészítettem ki. Az eredményekből kiderül, hogy az analóg formátumok vonzereje a fiatalok számára főként az újdonság erejében, a fizikai korlátok szépségében, az érzelmi kötődésben és a szakértelem igényében rejlik. Úgy érzik, sokszor egyszerűbb, mint a digitális, nagyobb tétje van, gondolkodásra késztet, így a befektetett energia flow élményhez, elmerüléshez vezet. Továbbá az eredmények rávilágítanak arra is, hogy azok a természetes korlátok, melyeket az analóg formátumok szabnak, gyakran inkább megsokszorozzák a produktivitást és a kreativitást, mintsem csökkentik azokat. A kutatás folytatásaként a fókuszcsoportos interjút ki lehetne bővíteni és elvégezni a digitális bennszülött generáció minél heterogénebb csoportjainak részvételével: vajon az analóg kapcsolódások tekintetében milyen mértékű hasonlóságok és különbségek fedezhetők fel a fővároson kívül élő, eltérő végzettségű kortársakkal szemben?