Információs háború a pókerasztalnál Nonverbális kommunikáció és hazugság elemzés a versenypóker világában

Absztrakt (kivonat)

A hazugság sokak számára elkerülhetetlen a mindennapi életben, gyakran olyan helyzetben találják magukat az emberek, ahol előnytelen lenne tényleges gondolataik megosztása másokkal, ezért alkalmanként mindenki elferdíti vagy akár teljesen meghamisítja az igazságot szavak használatával. A legtöbb ember ösztönösen képes verbális hazugságok felállítására, de csak nagyon keveseknek adatik meg az a képesség, hogy testbeszédükkel és képesek legyenek ugyanazon hazugság alátámasztására. Szakdolgozatom egy olyan területen vizsgálja a gondolatok megfejtését testbeszédből, valamint hazugság detektálását, ahol több millió dollár megnyerése múlhat azon, hogy valaki képes-e konzisztensen felismerni mikor az arcába hazudnak, nevezetesen az élő versenypóker világában. Joe Navarro és Phil Hellmuth (2008) közös testbeszédvizsgálatát veszi alapul a versenypóker kontextusában gyakran előforduló árulkodó jelek elemzésénél, valamint Allan Pease (1988) munkásságát a nem verbális kommunikáció és a mögötte rejlő pszichológiai aspektusok értelmezésénél. A szakdolgozat az öntudatlan nem verbális magatartásformák kielemzésével von párhuzamot a pókerjátékosok mentális állapota és a játékban történő cselekvéseik szándékai között. Ezen megjelenés formákat használtam fel fókuszcsoportos kvalitatív kutatásomban, ahol azt mértem, hogy kevés információ hiányában a pókerjátékosok milyen mértékben képesek felismerni, ha valaki blöfföl. A kutatás abba is próbált betekintést nyerni, hogy mi a legeredményesebb módja a hazugságnak non-verbalitás terén, valamint, hogy mik azok a megjelenés formák amik a legtöbb információt árulnak el egy játékosról. Az eredmények azt mutatták, hogy a pókerjátékosok pontosabban tudják felismerni a blöffölést akár minimális információ alapján is, mint azok, akik csak a nem verbális magatartás alapján ítélik meg a pókerjátékosok viselkedését. A nonverbális megjelenés formák minimalizálása bizonyult a leghatékonyabb blöffölési technikának, azoknál az alanyoknál, akiknek visszafogottabb volt a testbeszéde nehezebb volt a tényleges szándék megfejtése, és sikeresebb volt a stresszes állapot elrejtése.