Nézői attitűdök összehasonlítása reklámcélú és nem reklámcélú tartalmak esetén

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozat elméleti keretét a Nielsen Media Research 2013-as kutatása, valamint a marketingkommunikációban használt POE-elv adja, amely a fizetett (paid), a saját (owned) és a szerzett (earned) médiát foglalja össze. Az internet elterjedésével a szerzett média hatásosabb lett, mint a korábban legjelentősebbnek vélt fizetett média. A dolgozat célja, hogy a három kategória alapján a reklámcélú és nem reklámcélú tartalmak iránti nézői attitűdöket összehasonlítsa és felmérje, hogy a szerzett média, azaz a nem kifejezetten reklámcélú tartalmak hatására nagyobb-e a vásárlói hajlandóságunk. A kutatás célja továbbá megvizsgálni, hogy három reklámcélú tartalom közül a fizetett influenceri reklámokhoz pozitívabban viszonyulnak-e a befogadók, mint az egyéb fizetett reklámok vagy a márka által létrehozott tartalmak iránt. Továbbá felméri a fiatal generációk médiafogyasztási szokásait, a koronavírus közösségimédia-használatra gyakorolt hatását, illetve azt, hogy hogyan viszonyulnak napjainkban az influencerekhez. Az attitűdvizsgálatra legalkalmasabb kutatási módszer a kérdőívekben alkalmazott Likert-skála, amely által nagy információmennyiséghez lehet jutni. A kutatás célcsoportja azok a főképp Z generációs nők, akik rendelkeznek közösségimédia -profilokkal (Instagram, TikTok). Az eredmények alapján pozitívabban viszonyulunk az olyan tartalmakhoz, amelyek nem reklámcélúak, azonban a reklámcélú tartalmak közül nem pozitívabb a nézői attitűdünk a fizetett influenceri reklámok iránt, mint az egyéb fizetett reklámok vagy a márka által létrehozott tartalmak iránt. A kutatás eredményei hasznos információkkal szolgálhatnak mindazon cégek és magánszemélyek számára, akik a terméküket hatékony módszerekkel szeretnék népszerűsíteni. A jelenlegi médiafogyasztási szokások felmérésével útmutatást ad azon influencereket alkalmazó marketing ügynökségek számára is, akiknek a célcsoportja a fiatalabb (Z, Alfa) generáció.