A nemspecifikus nyelvhasználat marketingkommunikációs megjelenése az öltözködési divatban

Absztrakt (kivonat)

Deborah Tannen (2007) nyelvész szerint a nemek véget nem érő verbális ütközetei abból fakadnak, hogy kommunikációjuk során eltérő kultúrát képviselnek, vagyis férfi és nő kommunikációját kultúraközi megközelítésben célszerű vizsgálni. Az eltérő nemi és nyelvi szocializációs különbségek befolyásolják a nemek nyelvhasználatát és fogyasztói magatartását, amelyet dolgozatomban az öltözködési divat reklámjaira kivetítve tárgyalok. A nemspecifikus nyelvhasználati különbségek meghatározását követően az eltérő nemi szerepekből eredő fogyasztói magatartásbeli differenciákat taglalom. A munka kiterjed az Instagram közösségi oldal marketingkommunikációs lehetőségeire, amelynek tárgyalási relevanciáját az empirikus kutatás módszere és vizsgálati tárgya adja. Az elméleti áttekintés az öltözködési divat fogyasztási és nyelvi aspektusainak tanulmányozásával zárul. Kutatásomban napjaink nemspecifikus nyelvhasználatának marketingkommunikációs megjelenését vizsgálom az öltözködési divatban. A kutatás módszertana tartalomelemzés, vizsgálati tárgyát az Instagramon jelenlévő nemspecifikus, high fashion öltözködési divatmárkák reklámposztjai képezik. Célom megvizsgálni, hogy a nemek nyelvhasználati különbségei mekkora mértékben jelennek meg napjainkban az őket célzó öltözködési termékhirdetésekben. H1: A női fogyasztói célcsoportot targetáló öltözködési márkák Instagram posztszövegei érzelmesebbek. H2: A női fogyasztói célcsoportot targetáló öltözködési márkák Instagram posztszövegei több emotikont tartalmaznak. H3: A férfi fogyasztói célcsoportot targetáló öltözködési márkák Instagram posztszövegei több igét alkalmaznak. A hipotézisek igazolásához különböző verbális és vizuális elemzési kategóriákat állítottam fel. A hipotéziseket a vizsgálat igazolta. A genderdiverzitás korában a nyelvhasználat egységesülésének jelei kimutathatóvá váltak eredményeimben, mindazonáltal kutatásom bizonyítja, hogy az öltözködési márkák még az eltérő nyelvhasználati sajátosságokra hagyatkozva szólítják meg a női fogyasztókat. A férfi célcsoport megszólítása ugyanakkor az „új” férfi fogyasztói csoport igényeire reflektál.