Társadalmi háttér és világjárvány hatása a diákmunka vállalásra : 2020-21-es trendek a Corvinus Egyetem hallgatóinak körében

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a mai magyar egyetemisták által vállalt diákmunka alapvető jellemzőivel foglalkozó kutatásom eredményeit mutatom be. Összefoglalom a magyar diákmunkaerő-piacot az utóbbi 20 évben befolyásoló tényezőket, majd a személyes interjúk és kérdőíves lekérdezések során gyűjtött információkat elemzem. Tekintettel arra, hogy nagy átalakulás és expanzió történt a diákmunka piacán az elmúlt években, fel akartam térképezni, hogyan tapasztalják meg a lehetőségeik szélesedését az egyetemista munkavállalók és mitől függ, hogy milyen munkát keresnek és hol tudnak elhelyezkedni. Arra is kíváncsi voltam, milyen megfontolásokon alapulnak a munkavállalással kapcsolatos döntések az egyetemisták körében, és ezek a döntések milyen összefüggést mutatnak az egyetemisták társadalmi hátterével. Milyen szerepet kap egy-egy munkavállalás során a különböző tőkefajták halmozása, azaz a pénzszerzés (gazdasági tőke), a szakmai tapasztalatszerzés (kulturális tőke) és a kapcsolatépítés (társadalmi tőke)? Az információgyűjtés alapjául szolgáló kérdőíves lekérdezést a Corvinus Egyetem különböző gazdasági és társadalomtudományi karjain tanulók között végeztem. Az adatok feldolgozásában leíró statisztikai, kereszttábla, és logisztikus regressziós módszereket alkalmaztam. Bár a minta nem volt reprezentatív, mégis kirajzolódtak bizonyos trendek a hallgatók munkavállalási szokásairól. Igazolódott, hogy sokkal nagyobb arányban dolgoznak rendszeresen, mint a 2010-es években, és több mint felüknek sikerült tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot szerezni. Motivációjuk kapcsán egy jelentős hányad említett szakmai indokokat, míg régebbi felmérésekben jobban domináltak az anyagi okok. A tanulmányokhoz kapcsolódó álláshelyeken való elhelyezkedés esélyét leginkább az határozta meg, hogy milyen szakon tanult a hallgató. A COVID – járvánnyal kapcsolatos válsághelyzet okozta munkavesztés főleg azoknál fordult elő, akik nem a tanulmányaikhoz kapcsolódó munkakörben dolgoztak. A kutatás eredményei segíthetnek abban, hogy a gazdasági konjunktúra, majd az azt megtörő járvány okozta válsághelyzet diákmunkaerő-piacáról áttekintést kapjunk, illetve támpontokkal szolgál azzal kapcsolatban, hogy melyek azok a területek, ahol szakpolitikai beavatkozásra lehet szükség a gazdaság és a diákok munkaerőpiaci igényeinek optimális hangolása érdekében.