Gyermekvállalás hatása a munkaerőpiaci helyzetre

Absztrakt (kivonat)

A gyermekvállalás a szülők munkaerőpiaci helyzetére szignifikánsan hat, ami országonként sajátos formákban jelenik meg. Mindezek olyan eltéréseket is eredményezhetnek, amelyek amúgy földrajzi elhelyezkedésben és történelmi háttérben hasonló országokat is szétválasztanak. Dolgozatomban éppen ezért a posztszocialista Visegrádi Négyek körében vizsgáltam a gyermekvállalás munkaerőpiaci helyzetre való hatását, kitérve a családtámogatások rendszerére és az anyák, illetve apák munka világában megtapasztalt sajátos helyzetére. Az országok családpolitikai rendszere más-más eszközökkel szabályozza az anyák szülési hajlandóságát és munkába való visszaállását. Az anyákat emellett szülői státuszuk miatt büntetés vagy bírság éri, ami egy sajátos jelenség és nem azonos a nemi alapú diszkriminációval. Az anyasági bírság egyik megjelenési formája a munkaerőpiacon sújtja az érintett egyéneket, ezt a bérezési különbségekben és munkakörnyezet véleményének felmérésében vizsgáltam. A szülői státuszhoz kapcsolódó anyaság státuszjellemzőként az emberektől negatív várakozásokat eredményez. Emiatt a gyermekvállalás olyan rizikófaktort jelent az édesanyáknak, ami kihívások elé állítja őket a képességbeli megítélésekben és a munkavállalásban. Az apák ezzel ellentétben bónuszt kapnak a társadalom által a sikeres dolgozó és egyben családapa kettős szerepe által. A kutatásom során elsődlegesen az OECD Family Database és az Eurostat adatbázisát használtam, amiket kiegészítettem a táblázatok, valamint további kutatási eredmények olvasásával, elemzésével. A számomra rendelkezésre álló legfrissebb adatok nagy arányban 2019-esek, amit a dolgozat értelmezésében figyelembe kell venni.