Továbbtanulási és intézményválasztási motivációk az elit gimnáziumok tanulói körében

Absztrakt (kivonat)

A globális felsőoktatási expanzió ellenére az oktatási rendszerben tapasztalt társadalmi szelekciós mechanizmusok továbbra is fellelhetőek. Bár a felsőoktatás sokkal szélesebb rétegek számára vált elérhetővé, az esélykülönbségek az intézményválasztás szintjén jelentek meg. Amíg a múltban az volt a kérdés, hogy milyen eséllyel jutnak be a fiatalok a (szelektív) felsőoktatási intézményekbe, mára a jobb társadalmi hátterű érettségizettek – a magyar felsőoktatás helyett – szinte kizárólag külföldi egyetemeket céloznak meg. Dolgozatom fókuszában az elit gimnáziumok állnak, melyek elsősorban a magasabb oktatási színvonal, a versenyképesség, valamint a minőségibb nyelvtanulási lehetőség miatt vonzzák be a főként értelmiségi szülők gyermekeit, akik a növekvő nemzetköziesedés hatására külföldi egyetemeken látják jövőjüket megalapozottnak. Kutatásom során arra keresem a választ, hogy milyen továbbtanulási aspirációkkal rendelkeznek a végzős elit gimnazisták. Szakdolgozatom célja, hogy megismerjem a jelenlegi elit gimnazista lányok elképzeléseit, véleményét a továbbtanulással, pályaválasztással kapcsolatosan. Mindezt kvalitatív módszerrel vizsgálom, azon belül is félig strukturált mélyinterjúkat készítettem. Célcsoportot tekintve a budapesti elit gimnáziumokban tanuló végzős lányok körében vizsgálódtam, kutatásom során összesen 4 elit gimnáziumban 12 interjúra került sor. Hangsúlyt fektetek a továbbtanulást befolyásoló tényezőkre, valamint az ehhez kapcsolódó döntési helyzetek részletes feltérképezésére is. Az eredmények azt mutatják, hogy a szülők társadalmi státusza jelentősen befolyásolják a végzős elit gimnazista lányok jövő-orientációját, beleértve a motivációkat, az elképzeléseket és a célokat. Az elemzett interjúk tanúsága szerint a megkérdezett interjúalanyaim egy része külföldi továbbtanulásban gondolkodik, amelynek több oka is van. Többen úgy gondolják, hogy kint magasabb az oktatás színvonala és értékesebb a diploma, valamint megélhetés szempontjából sokkal kedvezőbbnek találják, mint Magyarországot. A diákok másik jelentős csoportja, akik itthon tervezik folytatni a tanulmányaikat többek között nem saját akaratukból teszik, ők is szívesebben tanulnának külföldön, de az anyagi erőforrás hiánya visszatartja őket, így a hazai felsőoktatásban kell megvalósítani elképzeléseiket. A harmadik csoport közös véleménye szerint Magyarország megfelel a jövőbeni továbbtanulás céljának, hiszen az ismeretségek segítségével lehetőség van egy potenciális kapcsolati háló kialakítására.