Divatmárkák online kommunikációs megjelenése a COVID -19 világjárvány tükrében

Absztrakt (kivonat)

A világjárvány megjelenésével az elmúlt bő egy évben jelentős átalakuláson ment keresztül a divat piaca. Az eddig bevált kommunikációs stratégiáknak lényegében újra kellett szerveződnie és alkalmazkodnia a kialakult krízis helyzethez, valamint a megváltozott fogyasztói igényekhez. Erre a válságra reagálva sorra jelentek meg az innovatív megoldások; köztük a virtuális divatbemutatók, az MI és AR technológiával felvértezett webshopok, virtuális avatárok alkalmazása, valamint a CGI-s modellek megjelenése. Szakdolgozatom célja, hogy megvizsgáljam hogyan tükröződnek a fent felsorolt változások, valamint hogyan alakítja a fenntarthatóság és az MI a fast fashion divatmárkák online megjelenését. Szakdolgozatom irodalmának az áttekintéséhez többek között Csipes Antal, Bertalan Réka, Bobák Lívia és Demeter Dorina, Bauer András, valamint Horváth Dóra és Móricz Éva szerzők műveit használtam fel. Továbbá a Changing Markets alapítvány Fossil Fashion, valamint az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának a „Fashion and the SDG” kutatási anyagait vettem alapul. Dolgozatom első kutatásához online kérdőíves felmérést készítettem, amely a kényelmi mintavétel módszerének felel meg. A kérdőív elsődleges célja, hogy a digitális megoldásokról alkotott fogyasztói véleményt és hozzáállás megvizsgálja, továbbá felmérje milyen kommunikációs változásokat észleltek az elmúlt időszakban a divatmárkák részéről. Ezt követően tartalomelemzést végeztem fast fashion divatmárkák (H&M, Zara és Reserved) online megjelenéséről. A gyűjtött adatokat Excel táblázatban rögzítettem. A kiértékelt eredményeket grafikonok segítségével szemléltettem. A kutatás eredményeként elmondható, hogy a fenntarthatóság tekintetében a márkák részéről megjelent a fast fashion üzleti modell megváltoztatására való törekvés igénye. A kutatásból kiderült, hogy a fogyasztók magas aránya még mindig elutasítja az online vásárlási lehetőséget, ezért a márkáknak különleges ajánlatokkal kell készülniük az online vásárlási hajlandóság növelése érdekében. A VR és az AR nyújtotta vásárlási lehetőségek megítélése pozitív a kérdőívet kitöltők körében. Azonban a válaszok alapján az is látható, hogy a mesterséges intelligencián alapuló applikációk irányába alacsony bizalmi szint mutatkozik, ahogy a személyes avatár alapján történő ruhavásárlási lehetőség felé is. Másrészről, a digitális bemutatási eszközök alkalmazása egyelőre nem jellemző a Zara és a Reserved kommunikációjára, míg a H&M egyre több alkalommal, próbál ki különböző virtuális megoldásokat. A dolgozat végső következtetése, hogy a fast fashion divatmárkák számára az innovatív technológiák, valamint a koronavírus világjárvány okozta globális lelassulás időt, teret és lehetőséget biztosított arra, hogy újraértelmezzék az eddigi profitorientált, azonban a környezetre merőben kártékony üzleti modellt. Szakdolgozatomból kiderült, hogy a nagy divatházak többsége már alkalmaz digitális bemutatási stratégiákat. Véleményem szerint érdemes lenne az általam elvégzett vizsgálatokat high fashion márkák körében is elvégezni.