A hallássérült gyermekek kommunikációjának lehetőségei, valamint integrációjának elősegítése a magyar közoktatás és köznevelés keretei között

Absztrakt (kivonat)

Jelen dolgozat a hallássérült személyek kommunikatív lehetőségeit, valamint a társadalmi integrációjukat elősegítő módozatokat veszi górcső alá, különös tekintettel az érintett gyermekekre. A szakdolgozat fókuszában a hazai közoktatási-köznevelési rendszer, valamint munkaerőpiac áll, amelyeket a diplomamunka a siket és nagyothalló emberek érvényesülési lehetőségei szempontjából világít meg. A dolgozat fő célkitűzése, hogy az eredményeket hasznosítva elősegítse a tárgyalt társadalmi csoport társadalmi megbecsülését. A diplomamunka megvizsgálja, hogy mely kommunikációs módszereket alkalmazzák a hallássérültek családi és baráti társaságban, valamint idegenekkel zajló interakciók során. Emellett arról is szó esik, hogy mely metódusokat részesítik előnyben az érintettek az oktatásban, valamint a munkahelyi kommunikáció során. A diplomamunka arra is fényt derít, hogy miképpen érzékelik a siketek és nagyothallók a halló társadalmi többség velük kapcsolatos hozzáállását. A szakdolgozat kvantitatív és kvalitatív módszerekkel vizsgálja a hallássérült személyek attitűdjeit. Míg előbbit online Google Forms-kérdőívvel, utóbbit személyes mélyinterjúkkal abszolválja a diplomamunka. Az űrlapra válaszolók Facebook-csoportokban, valamint szakmai szervezetek és oktatási szervek megosztásain keresztül jutottak hozzá a kérdőívhez, az interjúalanyok is ezen körből lettek kiválasztva. A kérdőívre mindösszesen 104 válasz érkezett, a mélyinterjúkkal pedig 3 fő személyes attitűdjei és tapasztalatai bővítik a dolgozatot. A válaszok alapján kiderül, hogy az orális módszer domináns a hallássérültek oktatási metódusai közül Magyarországon, és az érintettek közül is ezen eljárást használják a leggyakrabban. Ennek ellenére figyelemreméltó tény, hogy a többség a kétnyelvű módszert tartja a legelőnyösebbnek az érintett csoport szempontjából. Továbbá megállapítható, hogy a nyilatkozók relatív többsége szerint sokkal nehezebb a munkaerőpiacon siketként vagy nagyothallóként elhelyezkedni. Emellett az is bizonyossá válik, hogy a hallássérült személyek többsége inkább befogadónak találja a társadalmi többség velük kapcsolatos hozzáállását, mintsem kirekesztőnek. A dolgozat eredményei nem tekinthetők reprezentatívnak a hallássérültek magyarországi társadalma esetén, ugyanis a magasabb végzettségűek és a fiatal korosztályok irányába torzítanak. Mindezek mellett a kutatási eredményekből figyelemreméltó adatok olvashatók ki a siket és nagyothalló személyek hallássérüléssel kapcsolatos attitűdjeiről, valamint oktatási és munkaerőpiaci lehetőségeiről.