Az internetes mémkultúra a 21. században

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomat a 21. századi internetes mémkultúráról írtam. A témát személyes érdeklődésem miatt választottam, rengeteg mémmel találkozom naponta, szabadidőm jelentős részét humoros tartalmak fogyasztásával töltöm. A legtöbb ezzel kapcsolatos, hazai Facebook-csoportnak tagja vagyok, többek között a szekunder kutatásom során vizsgált Grdg 3-nak is. Hipotézisem az volt, hogy egy adott, kisebb hazai szubkultúrába tartozó internetes mém nem képes 2020/21-ben kitörni a mainstream közegbe, szélesebb körben felkapottá válni. Továbbá primer kutatásom előzetes következtetései azok voltak, hogy lesz összefüggés a mémkultúrában való jártasság és az életkor, a mémkultúrában való jártasság és a szórakoztató tartalmak fogyasztásának időtartama között. Az elméleti áttekintés során definiáltam a mémet, mint fogalmat, ezt követően röviden ismertettem a különböző mémtörténeti korszakokat, majd három alternatív, a szubjektív véleményemen alapuló kategorizálási szempontot határoztam meg. A csoportosítás alapja a tematika, az eredetiség, valamint az értelmezhetőség volt. Szekunder kutatásom egy négy hónapot felölelő tartalomelemzési folyamat volt, melynek során a két legismertebb szubkulturális jellegű, hazai mémközösséget a 30 ezer fős Grdg 3-at, valamint a 15 ezer fős Grdg Valhallát vizsgáltam, pontosabban az ezekben megjelenő, adminisztrátorok által ellenőrzött posztokat. Az elemzés október elejétől január végéig tartott, összesen 985 darab bejegyzést kategorizáltam a fentebb említett három csoportosítás segítségével. A folyamat végén az alábbi következtetésekre jutottam: • A legnépszerűbb témák és sablonok egyike sem volt ugyanakkora töretlen népszerűséggel jelen a négy hónap során. • Tematika szempontjából akadtak olyan sablonok, amik mind a négy hónapban jelen voltak a csoportban. • Értelmezhetőség szempontjából a bejegyzések többsége összetett, vagy többszörösen összetett tartalom volt, a csoport által felkapottabb trendek ismerete hosszútávon elengedhetetlen. • Egy erősen összetartó, már-már családias közösség esetében mesterségesen is lehet rövidtávú, alacsony élettartamú trendeket kialakítani. Primer kutatásom egy 211 fős kitöltőszámmal rendelkező kérdőíves kutatás volt, melynek során a következő témákat érintettem: internethasználat és közösségi médiás felületek, internetes mémközösségek, hazai és globális mémismeret. Az értékelés során az alábbi összefüggéseket vettem észre: • A fiatalabb korosztály képviselői valóban jártasabbak a mémkultúrában, mint az idősebb korosztály. • Azok, akik tagjai voltak a hazai mémközösségen belüli csoportok valamelyikének a mémismereti kérdéseknél, kiemelkedőbb eredményt értek el, mint azok, akik egyik csoportnak sem voltak tagjai. • Akiknek a közösségi médiás felületeken eltöltött idejük több, mint fele állt tartalomfogyasztásból, szórakozásból azok nagyobb arányban ismerték fel a mémismereti kérdéseknél szereplő, hazai mémeket. • Attól, hogy egy adott szimbólum vagy karakter népszerű egy adott közösségben, nem feltétlenül lesz az a célközönségen kívül is. Megítélésem szerint hipotéziseim kutatásaimon keresztül bebizonyosodtak. A különböző lokalizációs problémák miatt, valamint összetettségükből adódóan a szubkulturális jellegű, bennfentes tartalmak nem képesek elhagyni kiindulási közegüket, és megjelenni az általános mémközösségekben, valamint bizonyítottan összefüggés van az életkor és a mémkultúrában való jártasság, valamint a szórakoztató tartalmak fogyasztásának időtartama és a mémkultúrában való jártasság között is.