Egy dal – kétféle vizuális megjelenítés : A Bagossy Brothers Company „Visszajövök” című dalának képi elemzése

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a Bagossy Brothers Company „Visszajövök” című dalának szövegét, videoklipjét, illetve a Csodás Magyarország és a Magyar Turisztikai Ügynökség által a koronavírus helyzetre készített „Vigyázzunk egymásra, és sikerülni fog!” reklámkampány videóját elemeztem David Blakesley négy filmelemző szempontja alapján. Abból a megfontolásból tettem ezt, hogy megmutassam, hogy egy dalszöveg két különböző vizuális megjelenítéssel is rendelkezhet. Ennek apropója a 2020 tavaszán kialakult pandémia, amely Magyarországot is elérte. A kutatásom által arra a kérdésre szerettem volna választ kapni, hogy annak ellenére is beszédesek-e a jelenetek dalszöveg és melódia nélkül, hogy ugyanazon dal kétféle vizuális megjelenítéssel rendelkezik. A kutatásom megkezdése előtt, az alábbi hipotéziseket állítottam fel: H1: A videoklip és a kampányfilm megnézése során a befogadókra a képi világ van leginkább hatással, a dal/melódia, illetve a dalszöveg kisebb mértékben befolyásolja őket. H2: A vizuális képek önmagukban, melódia és a dalszöveg nélkül is kiváltják a kívánt érzelmeket az emberekből. Dolgozatom első felében feltártam a kutatásom megértéséhez szükséges alapokat, így szót ejtettem a vizuális kommunikáció kialakulásával kapcsolatos elméletekről Róka Jolán, Karl Erik Rosengren és Terestyéni Tamás gondolatai alapján. A vizuális retorika fogalmát Sonja K. Foss aspektusai szerint taglaltam. A képi érvelésről David Fleming gondolatai nyomán vélekedtem. A vizuális érvek hasznosságát tekintve Cameron Shelley álláspontját képviseltem. Bemutattam a filmretorikát, azon belül is Blakesley négy filmelemzési szempontját, melyeket a The Terministic Screen: Rhetorical Perspectives on Film című publikációjában vázolt fel, azonban a Charles A. Hill és Marguerite Helmers által alkotott Defining Visual Rhetorics című műben foglalt össze. Kitértem a filmkészítés alapfogalmaira is, ezek a képi elemzés precizitásához járultak hozzá. Ebben Szabó Gábor Filmes könyve volt segítségemre. Szakdolgozatom kutatási módszeréül a tartalomelemzést, az online kérdőíves kutatást és a kvalitatív interjút választottam. Míg tartalomelemzésem során a dalszöveget költői képek, szimbólumok és motívumok nyomán analizáltam, addig a videoklip és a kampányfilm képi megjelenítését vizsgáltam Blakesley négy filmelemzési szempontján keresztül. Első sorban a film képi világának elemzésével, a kameramozgások megállapításával foglalkoztam, majd a nézők, tartalmakkal való azonosulására, az identifikációra is kitértem. Ezzel a módszerrel történő kutatásomat az alkotások ideológiai felvetésének megállapításaival színesítettem, majd a kritikai meglátásokat magában foglaló interpretációval, valamint az alkotók által kívánni közölt és a befogadók által értelmezett üzenetekkel zártam. Pontosan ebből a célból készítettem online kérdőíves kutatást. Kíváncsi voltam, hogy az alkotók által közvetíteni kívánt gondolatok egyeznek-e a befogadók interpretációjával. Ezzel a kutatási módszerrel sok embert tudtam elérni, viszonylag rövid idő alatt. A dolgozatom második felében ezen felmérés eredményeit szemléltettem, ezáltal összefüggéseket keresve az alkotók és a befogadók aspektusai között. Az online kutatásom központi kérdése az volt, hogy eléri-e célját a videoklip és a kampányfilm dalszöveg és melódia nélkül is. Beszédesek-e a képsorok, a jelenetek vagy mindenképpen szükséges a zenei aláfestés és a Bagossy-szöveg? Továbbá azokra a kérdésekre is kerestem a választ, hogy milyen érzelmeket váltottak ki az emberekből a videoklipben és a kampányvideóban lejátszódó jelenetek. Mekkora szerepe volt szerintük ebben a vizualitásnak? Kutatásom igényességének, színvonalának emeléseként és a kitöltők munkájának megkönnyítése érdekében lejátszhatóvá tettem a videós tartalmakat a kérdőívben, így lehetőségük nyílt azonnali megtekintésre és visszajelzésre. A szakértői interjúból és az online kérdőíves kutatásomból kinyert adatokból meg is mutatkozott, hogy a nézőkre egyértelműen a képi világ hat először, azonban ez nem jelenti azt, hogy a jelenetek melódia és dalszöveg nélkül is kommunikálnak. Az audiovizuális tartalmak esetében minden elem együttesen vált ki interakciót az emberekből. Annak érdekében, hogy beigazolódjon az, hogy a képek önmagukban is érvelnek, érdekesnek találnám, kutatásom olyan módon történő folytatását, kiegészítését, amelyben a siketnémák fejthetnék ki véleményüket. Arról kérdezném őket, hogy önmagában a képi világ a számukra nem hallható zenei aláfestés és dalszöveg nélkül milyen hatást gyakorol rájuk, hogyan értelmezik a történet vizuális megjelenítését. Aztán azt is vizsgálnám, hogy milyen érzelmek alakulnak ki bennük akkor, ha a képekkel együtt feliratozva a dalszöveg is megjelenik. A kapott eredmények kiegészítésére félig strukturált interjút készítenék Weisz Fanni hallássérült fotómodellel, szépségkirálynővel, esélyegyenlőségi aktivistával tolmács közreműködésével. Ezeket összevetném azokkal az adatokkal, amelyeket az ép hallású résztvevők válaszai mutatnak.