Négy lábbal a közösségi médiában: Magyarországi állatvédő szervezetek jelentősége a Facebookon

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a civil állatvédő szervezetek helyzetét és jelenlétét vizsgáltam a közösségi médiában, azon belül is a Facebookon. Főként azért esett a választásom erre a témára, ugyanis egyedi és egyben fontos témaként tekintek az állatvédelemre. Személyes érintettségem miatt szívügyemként tekintek a hazai szervezetek munkájára, és minden alkalmat megragadva segítem az egyesületeket céljaik eléréseben. Emiatt nagyon fontosnak tartottam, hogy alaposabban is feltárjam az állatvédelemmel foglalkozó egyesületek online tevékenységeit, illetve megvizsgáljam, mely online marketing eszközök segítségével érhetik el személyes céljaikat a Facebook felületén. Írásomban többek közt olyan kérdésekre kerestem a választ, hogy hogyan és miként befolyásolja a Facebook, mint online platform az állatmentéssel foglalkozó önkéntes szervezetek sikereit és működését, illetve, hogy hogyan és miként használhatják fel tudatosan a Facebook nyújtotta lehetőségeket az állatvédő egyesületek, hogy elérjék saját személyes céljaikat. Dolgozatomban egy harmadik kutatási kérdésre is kerestem a választ, miszerint hogyan alakul ki egy természetes bizalom a fogyasztó és a szervezet között, ahol a közvetítő közeg az online tér, pontosabban a Facebook. Hipotéziseimet ezen témakörökben fogalmaztam meg, és fő célom az volt, hogy kutatási eredményeimmel alátámasszam a feltételezéseimet. Saját kutattatásaimmal kapcsolatban elmondhatom, hogy összességében mind a Facebook felhasználók által megválaszolt online kérdőív, mind az állatvédelemmel és a civil állatvédő szervezetek fenntartásával foglalkozó szakemberrel készült interjú eredményei alátámasztják a szakdolgozatom elején felállított hipotéziseimet és megválaszolják a kutatási kérdéseimet is. A két kutatás során kapott eredmények és válaszok bebizonyítják, hogy azok az az állatvédő szervezetek mely jelen vannak és aktívan használják a Facebookot, illetve folyamatosan tartalmakat és beszámoló posztokat gyártanak a platformra, sokkal könnyebben elérhetik céljaikat, több adományozóra és támogatásra tehetnek szert, többen fogadnak tőlük örökbe az általuk mentett kiskutyákból, sikeresebbek és híresebbek lesznek, mint azok a menhelyek, akik nem folytatnak hasonló online tevékenységeket. Így tehát beigazolódott, hogy a Facebook segíti a civil állatmentő szervezetek munkáját, valamint fenn is tartja az egyesületek népszerűségét és sikerességét. Emellett más felvetéseimet is alátámasztotta a két kutatás és a korábban elemzett szakirodalom, többek között beigazolódott, hogy a Facebookon való jelenléttel könnyebben érnek el új támogatókat és adományozókat az állatvédelemmel foglalkozó egyesületek, ahogyan az is, hogy a Facebookon keresztül is ki lehet alakítani egy feltétlen bizalmat az önkéntesek és az oldal felhasználói, később már támogatói között. Ezen állításaimat alátámasztja az a 445 válaszadó is, aki kitöltötte az online kérdőívemet, illetve az interjúalanyom, aki, mint szervezet fenntartó és önkéntes számolt be a saját és az általa vezetett menhely tapasztalatiról, valamint szakdolgozatom során felhasznált szakirodalmi háttér is. Szakdolgozatomban csupán egy töredék területet tártam fel az állatvédő szervezetek online jelenléte kapcsán, hiszen sok más kutatási kérdés megválaszolásra vár a témán belül. Lehetségesnek tartom, hogy a későbbiekben bővíteném írásomat más kutatási kérdések megválaszolásával. Esetleg más közösségi oldalakat is megvizsgálnák, hogy egy-egy platform miképp segítheti sajátosságaival a civil állatvédő szervezetek munkáját, valamint azt is alaposabban megvizsgálnám, hogy milyen reklámozási és marketing eszközök állnak azon egyesületek segítségére, akik nincsenek jelen a közösségi média világában.