Zeneipar az újmédia korszakában

Absztrakt (kivonat)

A 21. század digitális forradalma előtt kedvenc előadóművészeink távoli alakoknak tűntek a szemünkben. Azonban a közösségi média térnyerésével a zenészek elérhetővé váltak. Az újmédia hatásai és a vele járó platformok a zene terjesztésére, népszerűsítésére, fogyasztására is hatást gyakoroltak. Dolgozatomban zeneipari ismereteket vegyítek az újmédia tulajdonságaival, ezzel egy szélesebb képet adva a lemezkiadók, menedzsmentek és előadóművészek mai helyzetéről. Kutatásomban szakértői beszélgetések kereteiben feltárom a lemezkiadók helyzetét ma Magyarországon, milyen nehézségekbe ütköztek a menedzsmentek a web 2.0 feltörekvésével és ez miben befolyásolja ma a médiamegjelenésüket, marketingtevékenységüket, gazdasági forrásaikat az új, digitális környezet. Megvizsgálom hogyan változott meg a kiadók és menedzsmentek gazdasági helyzete a technológiai változások hatására, hogyan navigálnak az előadók és menedzsmentjük a közösségi média platformjai között, milyen megkötéseket szab ki nekik menedzsmentjük. A folyamatosan figyeleméhes rohanó környezetben hogyan tartja meg a művészi értékét a zenei produktum, illetve a digitális kor előadóművésze hogyan definiálja a sikert. Fontos szakirodalmi alapját képezte a dolgozatomnak a Műveljük a médiát! (Aczél, P, 2015), melyben a fragmentáció és a figyelemgazdaság elméletei kulcsfontosságúak. Emellett Marshall McLuhan médiakonverencia elmélete és Henry Jenkins részvételi kultúra fogalma képezi több elméletem kognitív kereteit. Úgy gondoltam dolgozatom megkíván egy mélyebb bepillantást a zeneipar különböző szegmenseibe, ebből kifolyólag kutatásomat kvalitatív módszerrel valósítottam meg. A kiválasztott kutatási módszeremként a szakértői interjút választottam. Az interjú során 2 zeneiparban dolgozó menedzserrel beszélgettem. A megkeresett menedzsmentek közül egy esetben nem sikerült az interjút megvalósítani, azonban, avégett, hogy mégse maradjon el a beszélgetés a szituációt körbejárva az online interjúk során feltett kérdéseket egy Word dokumentumba szedve küldtem el. A szakértői interjú során félig strukturált szerkezettel folyt le a beszélgetés. A téma összetettségének szempontjából elengedhetetlen, hogy a standard kérdések mellett, azokat a felvetéseket is megbeszéljünk, amik a beszélgetés folyamán merülnek fel és segítenek egy szélesebb rálátást nyújtani a témában. A kutatásom rávilágított az újmédia hatásaira a zeneipar különböző szegmenseiben. A kiadók és menedzsmentek felépítését alapjaiban átrendezte a CD eladások okozta gazdasági hiány. A fragmentáltság igénye átalakította a közösségi média platformokon szerveződő albumkampányokat. A hagyományos albumpromóciók eltűntek, helyettük ma egyes zeneszámokra terelődött át a hangsúly. A fragmentáltságot összevetettem a művésziességgel. Míg a művészi értékre kevésbé van befolyással a feldarabolási igény, addig a médiatartalmak esetében ez a fogalom nagyon jelentős. Gazdasági oldalon megvizsgáltam az új zenedisztribúciós platformokat. A streaming szolgáltatások nem tudják a CD eladások hiányában keletkezett űrt betölteni. Ma a menedzsmentek és előadók legnagyobb bevételi forrása az élőzenés fellépésekből származik. A jelenlegi pandémia miatt kialakult helyzetben megszűnt az előadók és menedzsmentek elsődleges bevételi forrása, amit a digitális térbeli lehetőséggel próbálnak kiegyenlíteni. A kutatásom eredményei több potenciális kutatási területet is felvetettek a számomra. Egyrészt érdemes lehet a fragmentáltságot a médiatartalmak és médiakampányok viszonylatában is megvizsgálni, előadói és fogyasztói szemmel egyaránt. Kíváncsi vagyok emellett arra, hogy a művészi tartalmat átadni akaró zenészek hogyan találják meg azt a középutat, ahol a zeneproduktumnak nem kell a művészi értékéből elvenni, azért, hogy a tömegekhez eljusson. Valamint a 2021-es pandémia a zeneipar több szegmensét is átalakította. Úgy vélem érdemes lenne a pandémia vonatkoztatásában megvizsgálni az ipar helyzetét. Az előadók és menedzsmentek elestek az élőzenés fellépésektől, ami a legnagyobb bevételi forrásukat jelentette. Fontosnak tartom mélyebben megvizsgálni egy kvalitatív kutatás keretein belül, hogyan élték meg a koronavírus alatti helyzetet, milyen alternatívákat találtak, mint újabb bevételi forrás, a kampányaik hogyan alakultak át emiatt.