A megosztó közösségi média marketing kampányok eredményessége és természete

Absztrakt (kivonat)

A közösségi média megjelenése szignifikáns változásokat hozott magával a marketing világában, mivel hatással van a felhasználók mindennapi életére, amelyhez a marketing-szakembereknek is igazodniuk kell. Az utóbbi időkben egyre több olyan közösségi média marketing kampánnyal lehet találkozni, amely hatalmas felháborodást kelt a befogadó közönségben. A szakdolgozatom során tehát ezeket a tömeges felháborodást keltő kampányokat fogom részletesebben megvizsgálni. A dolgozatom és kutatásom célja, hogy feltárjam, hogy a megosztást, esetleg felháborodást keltő közösségi média marketing kampányok milyen reakciót váltanak ki a fogyasztókból? Mennyire sikeres stratégia a megosztásra való törekvés? Milyen mértékben befolyásolják a trendek és a felhasznált platform az eredményeket? Milyen módon változik a platformtól függően, hogy mi a megengedhető és mi a megosztó? Van-e olyan platform, amin kevésbé rizikós megosztó reklámot közzétenni? Előfordulhat, hogy a márkának kifizetődő lesz a megosztó kampány? A hipotéziseim tehát a következők: A közösségi média marketing következtében kiemelt szerepet játszik a fogyasztók értékítéletéte. Illetve, hogy a vásárlók kőrében pillanatnyi változást okozhatnak a megosztó marketing kampányok, ugyanakkor a vásárlási szokásokra a legtöbb esetben kevés hatással vannak. A szakdolgozatomhoz leginkább kulcsfontosságú szakirodalomnak gondolom Tracy L. Tuten Social media marketing című könyvét, illetve Jay Conrad Levinson Guerilla marketing című könyvét. Azt gondolom ezek kihagyhatatlanok voltak a szakdolgozatom szempontjából, hiszen a Social media marketing részletesen taglalja a közösségi média marketing kialakulását, trendjeit, működését és célját amíg a Guerilla marketing a meghökkentő, támadás szerű marketing taktikákat értékeli és magyarázza. A szakdolgozatom során kérdőíves kutatás segítségével azt mértem fel, hogy milyen hatással vannak a vásárlókra a megosztó marketing kampányok, illetve, hogy mennyire tudatosok a vásárlók ilyen szempontból. A kérdőíves kutatásom során a hipotézisem a következő volt: A megosztó marketing kampányok pillanatnyilag rossz érzést váltanak ki a vásárlókból, ugyanakkor hosszú távon nem változtatják a vásárlási szokásaikat és a márkáról kialakult képet. A kérdőívemben nyitott és zárt kérdéseket is egyaránt alkalmaztam. A kérdőívet két külön részre osztottam, az első részben felmértem, hogy általánosságában milyen véleménnyel bírnak a megosztó marketing kampányokról, illetve hatásosságukról, majd megkérdeztem őket a kiválasztott márkákról kialakított véleményükről, illetve, hogy milyen gyakran vásárolják meg az adott márkák termékeit. A második részben ismét megkérdeztem az előbbi kérdéseket, de a kérdések előtt megértem a kitöltőket, hogy alaposan vizsgálják meg a kiválasztott marketing kampányokat a válaszadás előtt, majd arra is rákérdeztem, hogy mennyire gondolják problémásnak a felhasznált reklámokat, illetve, hogy milyen reklámokat látnának szívesebben a továbbiakban. A kérdőíves kutatásom eredményei alapján arra következtetek, hogy profitszerzés szempontjából rendkívül előnyös a megosztó kampányok használata, hiszen a kitöltők vásárlói szokásait nem változtatták és a márka megítélésére is csak kis hatással volt. A dolgozat során felmerülő új kérdések, hogy vajon mennyire térnek el az eredmények a platformtól függően, a nemek közötti érzékenységi különbségnél hol húzódik a határ, mi az ami megengedhető, és mi az ami nem?