A kommunikáció fluktuációra gyakorolt hatása a ZIEHL-ABEGG Kft. fluktuációs projektjének tapasztalatai alapján

Absztrakt (kivonat)

A dolgozat a kommunikáció és a fluktuáció összefüggéseire keresi a választ egy konkrét vállalati példán keresztül: hat-e a kommunikáció a fluktuációra, és ha igen, a kommunikáció megváltoztatásával csökkenthető-e a fluktuáció mértéke. A marcali székhelyű, jellemzően ventilátor alkatrészek gyártásával foglalkozó, német tulajdonú ZIEHL-ABEGG Kft.-nél egy u.n. fluktuációs projekt keretein belül átfogó szervezeti átvilágítás történt az elmúlt években. Ennek során felmérések történtek, tréningek és workshopok kerültek és jelenleg is kerülnek megtartásra, melynek eredményeit veti össze és helyezi kontextusba a dolgozat a releváns vállalati kommunikációs elméletekkel. A dolgozat rövid áttekintést nyújt a kommunikáció fejlődéséről és annak csoportszervező szerepéről, kitér a csoportok közötti különbségekre, amik a dolgozók egyéni háttere miatt kritikusak a szervezeti kultúrába való beintegrálódás és a kommunikáció során. Palo-Altoi iskola alaptétele szerint a kommunikáció két szinten, tartalmi és viszony szinten zajlik. A tartalmi szinten tényszerű közlés történik, míg a viszony szintet nagy mértékben a felek metakommunikációjában megnyilvánuló érzelmek határozzák meg. A vállalaton belüli kommunikációt jelentősen befolyásolja a kultúrális és szociális háttér, mely Hofstede kultúrális dimenziói alapján került elemzésre. A nemzeti kultúrák jellegzetességei hatnak a vállalatok kultúrájára, melynek kereteit Handy kultúratipológiájával, míg a dolgozói szubkultúrákat Schein tipológiájával lehetett bemutatni és meghatározni. A munkavállalók interakcióját meghatározó funkciók Scott és Mitchel meghatározásának megfelelően kerültek ismertetésre. A kommunikáció során bekövetkező diszfunkciók, zajok hatását Berlo folyamatleírása és Cherry rendszerezése szemlélteti. A kommunikáció hierarchiai szintek szerinti besorolását Draft elmélete összegzi, míg a motiváció (elégedettség és elégedetlenség) viszonyrendszerét Herzberg kéttényezős modellje (higiéniás tényezők, motivátorok) mutatja be. A dolgozat a tréningek eredményességének vizsgálatát az Aronson elméletén alapuló, Thomas Gordon és Kurt Lewin által kifejletesztett tréningmódszer felhasználásával végezte el. A Társaság által elvégeztetett elemzések pontosan meghatározták a dolgozói szükségletek és a vállalat által nyújtott lehetőségek közötti rést, amelynek csökkentése az általános kommunikáció javításával, szemléletmód váltással és a kommunikációt segítő Struktogram mátrix alkalmazásával érhető el. A ZIEHL-ABEGG Kft.-nél lezajlott fluktuációs projekt fentiek szerinti elemzése és megállapításai alapján kijelenthető, hogy a kommunikáció több tényezőn keresztül is hat a fluktuációra – ezek közül is kiemelendő a kétirányú kommunikáción alapuló, a dolgozókat a döntésekbe és változtatásokba bevonó coaching szemléletű vezetési kultúra kialakítása –, így a kommunikáció javításával a fluktuációs ráta csökkenthető. Ennek mértékének meghatározására a projekt befejezését követően folyamatos visszamérés javasolt.