Életmentő infografikák : Járványmegelőzés a vizualitás erejével

Absztrakt (kivonat)

A SARS-CoV-2 járvány megjelenése miatt az elmúlt évben soha korábban nem látott módon kényszerültünk rá, hogy megszokott életvitelünkön változtassunk. Ebben az időszakban a hiteles információk terén elsősorban a kormányzati és más hivatalos, főként egészségügyi intézményi kommunikációra, valamint a sajtóban megjelenő információkra voltunk utalva, másrészt, a társadalmi összetartás szintjén egymásra. A pandémia egyben infodémia is volt: egyszerre terjedt a társadalomban egy halálos fenyegetést jelentő járvány, de ezzel párhuzamosan, hasonló léptékben az álhírek is, amelyek aláásták a kívánatos magatartásformák, helyes védekezési módok elfogadását és elsajátítását. A közérdekű tájékoztatásban ejtett kríziskommunikációs hibák a járvány alatt olykor bizalmatlanságot okoztak e téren, pedig az ilyen válsághelyzetekben különösen nagy szerepe van a gyors, megbízható és lényegretörő kommunikációnak. De vajon hova fordulhatnak a befogadók megbízható információért egy ilyen súlyos fenyegetést jelentő vírus elterjedésekor? Mitől lesz egy információ megbízható, sőt ami ennél is fontosabb, hol talál ilyenkor az ember olyan információt, ami könnyen befogadható és érthető számára? Hogy lehetne az új koronavírus elleni védekezési módszereket közérthető, esztétikus, ugyanakkor a figyelmet megragadó módon kommunikálni? Vizsgálataim alapján mindehhez fontos hozzájárulást jelenthet az infografikák tudatos, gyakori használta. Annak érdekében, hogy a műfaj jól és kevésbé jól működő megvalósulási módjait feltérképezhessem, kérdőíves módszer segítségével szondáztam a magyar társadalom egy szeletének attitűdjeit két járványmegelőzési technikát – kézmosást és maszkviselést – hirdető edukációs grafikákkal kapcsolatban, remélve, hogy kutatási eredményeimmel jövőbeni reprezentatív kutatások megalapozásához is hozzájárulhatok. A kutatásból kiderült többek között, hogy az antropomorf figurákat ábrázoló, letisztult, ugyanakkor erőteljes, hivatalos színekkel rendelkező és vonalvezetésükben, térelrendezésükben következetes grafikákat fogadták a legpozitívabban a megkérdezett befogadók. Érdemes lehet tehát a jövőben az infografikákat e szempontok figyelembevételével megalkotni, több alternatíva esetén pedig azokat választani, amelyeket ezek a tulajdonságok jellemeznek. A dolgozat kiterjed a vizuális kultúra és a médiatudatosság magyarországi szintjének vizsgálatára is, a kríziskommunikációs tanulságok keresésére. Dolgozatomat azzal a szándékkal készítettem, hogy annak tanulságai laikusok, egészségügyi és kommunikációs szakemberek számára is hasznosíthatóak legyenek az infografikák megítélésével kapcsolatban. Úgy vélem, hasonló kutatást érdemes lenne reprezentatív jelleggel is készíteni és kiterjeszteni akár a vakcinák megismertetése, illetve az oltási hajlandóság növelését célzó vizuális eszközök hatékonyságának elemzésére is.