Az influencer édesanyák tartalomgyártási és termékmegjelenítési szokásai az Instagram platformján : Felhasználják-e gyermeküket a reklámtartalmú bejegyzéseikben?

Absztrakt (kivonat)

Jelen dolgozat elsősorban azon kérdésre keresi a választ, hogy mi jellemzi az infleuncer édesanyák tartalomgyártási és reklámozási szokásait? Felhasználják-e gyermeküket a reklámtartalmú posztjaikban? A vizsgálódás színtere az Instagram, ugyanis napjaink egyik legnépszerűbb online platformjává nőtte ki magát. A következő influencer édesanyák tartalomgyártási, hirdetési szokásai kerülnek megvitatásra: Szabó-Kulcsár Edina, Laskóy Noémi, Tóth Gabriella, Rimóczi Zsófia, dr. Dobó Ágnes. A vizsgálati személyek kiválasztásában fontos kritérium volt, hogy gyermeknevelési nézeteik eltérőek legyenek, napiszintű felhasználók legyenek az Instagram felületén, mikro- és makroinfluencerek csoportjába tartozzanak követőszámukat illetően, rendszeresen állítsanak elő reklám- és saját tartalmakat. A kutatás kvalitatív módszertannal történt az alacsony létszámú minta miatt, éppen ezért a rendszeres megfigyelést kiegészítette egy szakértői interjú. A két hónapon át zajló megfigyelés alatt az influencer édesanyák összesen 224 darab bejegyzést osztottak meg Instagram-oldalaikon, melyek közül 52 posztban szerepeltek a gyermekeik. Laskóy Noémi azon influencer édesanyák közé tartozik, akik rendszeresen posztolnak gyermekükről és fizetett tartalmú bejegyzésekben is feltűntetik őket. Szabó-Kulcsár Edina és dr. Dobó Ágnes szintén rendszeresen osztanak meg képes, illetve videós tartalmakat a gyermekeiről, ellenben a fizetett tartalmaikban nem fellelhetőek. Végül Rimóczi Zsófia és Tóth Gabriella Instagram-profilján megfigyelhető, hogy tudatosan nem mutatják gyermekeiket, kerülték azon tartalmak megosztását, melyen felismerhető az arcuk. Ami a reklámtartalmú bejegyzéseket illeti, Laskóy Noémi többnyire kozmetikumokat, női ruházati márkákat, öblítőket, sport webáruházat, illetve élelmiszert reklámoz. Dr. Dobó Ágnes elektronikai cikkeket, élelmiszert, ruházati márkákat, kozmetikumokat, bevásárlóközpontokat és szájhigiéniai márkát reklámoz. Szabó-Kulcsár Edina kozmetikumokat, ékszer márkákat, saját hajfonással, hajápolással kapcsolatos vállalkozását, bőrápoló készülékeket jelenít meg az Instagram-platformján fizetett tartalomként. Tóth Gabriella autómárkát hirdetett a közösségi oldalán. Végül Rimóczi Zsófia a megfigyelt időszak alatt nem tett közzé szponzorált tartalmú bejegyzést. Ennek ellenére korábban, illetve a megfigyelt időszakot követően is fellelhető nála a támogatott tartalom megjelenítése. Esetében a hazai belföldi utazást népszerűsítette, vegán élelmiszereket, továbbá a hulladék és pazarlásmentes ’zerowaste’ típusú életmódot. A végső konklúzió levonásához fontos leszögezni, hogy a kutatások során létrejött eredmények nem tekinthetőek reprezentatívnak a kis létszámú minta miatt. Ugyanekkor jelen esetben nem a reprezentatívitás volt a cél, hanem a rávilágítás a közösségi média egy aktuális problémájára, melyben az influncer édesanyák részéről háttérbe szorul a tudatosság és a mértékletesség a gyermekükről való képes és videós tartalom megosztását tekintve. Mind a megfigyelés során, mind pedig az azt követő szakértői vélemény szerint a sharenting egy olyan égető jelenség ezen édesanyák körében, amellyel foglalkozni kell. A kutatási kérdés, miszerint az influencer édesanyák felhasználják-e reklámtartalmú posztjaikban a gyermeküket az öt vizsgált alany közül egynél volt megfigyelhető. Így megállapítható, hogy nagyrészt nem jellemző az édesanyákra, hogy feltüntetnék gyermekeiket ezen bejegyzésekben. Az önálló kutatás során kapott eredményeket megelőzte egy előzetes hipotézis, mely szerint az influencer édesanyák gyermekei jelentős mértékben láthatóak lesznek az Instagram-oldalaikon, illetve bizonyos mértékben a reklámtartalmú posztjaikban is fellelhetőek lesznek. A kutatási eredmények alátámasztották a vélt hipotézist, amely egyúttal be is igazolódott.