Az energiaközösségek megjelenése Magyarországon

Absztrakt (kivonat)

A dolgozat felépítése a következőképp alakul: A bevezető gondolatok után bemutatom a témakör elméleti kontextusát, kezdve az általam használt fogalmak és értelmezési keretek bemutatásával. Ez után leírom az energiaközösségek európai jogalkotási hátterét, majd az EK-k helyi közösségre gyakorolt hatásait, európai történetének főbb pontjait, főbb típusait, megalapításának feltételeit és a villamosenergia ellátó vállalatokkal való viszonyát. Végül bemutatom az általam használt módszertant. A harmadik fejezetben összefoglalom a témához kapcsolódó magyar jogi háttér főbb pontjait, illetve bemutatom az energiaközösségeket támogató mintaprojekt pályázatot. Majd a pályázati nyertesek közül összefoglalom azon projektek koncepcióit, amelyek képviselőivel interjút készítettem, és koevolúciós elemzést hajtok végre rajtuk, különös figyelmet fektetve az üzleti modelljeikre. A dolgozat végén leírom következtetéseimet, illetve összefoglalom annak tartalmát. A kutatás célja az európai uniós Tiszta energia csomag következtében Magyarországon megjelenő energiaközösség kezdeményezések helyzetének bemutatása volt. Ezzel kapcsolatban a következő kérdéseket vizsgáltam: Mik azok az előfeltételek (külső és belső), amelyek biztosítják az energiaközösségek megjelenését a magyar energiapiacon? Milyen elképzelések léteznek a formálódó energiaközösségek üzleti modelljeiről? A vizsgálat módszere a magyar kormány által kiírt energiaközösség mintaprojekt pályázat győzteseivel készített mélyinterjúk eredményeinek elemzése volt. Mindezt egy koevolúciós keretrendszer alkalmazásának segítségével tettem meg, amin belül először részletesen foglalkoztam az energiaközösségek intézményi környezetével. Majd az ökoszisztémák, felhasználói gyakorlatok és technológiák megemlítése után, hosszan foglalkoztam a mintaprojektek által létrehozott új szerveztként előálló energiaközösségek tervezett üzleti modelljeinek elsősorban azon pontjaival, amelyek eltérnek a tradicionális energia-kiskereskedők üzleti modelljeitől. Végül megfogalmaztam következtetéseimet, melyek közül a legfontosabbak, hogy a változatos üzleti modellekkel rendelkező, piaci alapon szerveződő energiaközösségek elterjedéséhez, szükséges volna, hogy a kormányzat az EK-k javára változtassa a jelenlegi keretrendszert. Illetve leírtam, hogy a tervezett energiaközösségek üzleti modelljei közül melyek tűnnek fenntarthatónak a jelenlegi körülmények között.