A jövő vezetése : A hübrisz szindróma felismerése, kezelése és megelőzése felsővezetőknél a hazai üzleti, nonprofit és közigazgatási szektorokban

Absztrakt (kivonat)

Hogyan előzhető meg és hogyan diagnosztizálható a hübrisz eluralkodása egy felsővezetőn a hazai üzleti, nonprofit és közigazgatási szektorban? Milyen megoldások vannak a kezünkben ezen hajlamok – ha nem is meggyógyítására, de – kezelésére? Van-e különbség a három szektor vezetői közt a téma vonatkozásában – például fogékonyabbak-e egy adott szektor vezetői a hübrisztikusságra, mint mások? Dolgozatomban a hübrisz szindróma kialakulásának megelőzési eszközeit, a kialakult hübrisz szindróma felismerésének és kezelésének lehetőségeit kutatom, esetleges szektorspecifikus jellemzőkre is figyelmet fordítva. A téma relevanciáját és időszerűségét több dolog igazolja. Egyrészt, a felsővezetők még mindig alapvető fontosságúak a szervezetek jövője szempontjából. Másrészt, az online szerveződő menedzsment és HR szakoldalakon 2020 óta egyre több cikk jelenik meg a vezetés árnyoldala, a sötét oldal, a toxikus és mérgező vezető kapcsán. Harmadrészt, a magyar vezetéstudomány mindössze egyetlen cikket szentelt eddig a témának – Mármarosi András: A vezetés sötét oldala: Hübrisztikus vezetés, 2020, Vezetéstudomány, 51(3), pp. 30-42. – pedig az USA-ban már 1986 óta kutatják a hübrisztikus vezetőket, kezdve a balul elsült vállalati felvásárlásokkal és fúziókkal. Ennek ellenére még a Vezetés és szervezés mesterszak Stratégiai Menedzsment óráján is pusztán csak elhangzik a vezetői hübrisz és a tankönyvben is csupán említés szintjén szerepel. (Balaton, Károly, Hortoványi, Lilla, Incze, Emma, Laczkó, Márk, Szabó, Zsolt Roland, Tari, Ernő, 2016. Stratégiai menedzsment. Digitális Kiadás Budapest: Akadámiai Kiadó.) Épp ezért döntöttem úgy, hogy kiegészítem a hazai kutatásokat és a meglévő egy útmutatásaira koncentrálva igyekszem annak nyomdokaiba lépve azt meghaladni, empirikus kutatást végezni a témában, megkérdezni, bevonni a gyakorló vezetőket. Célkitűzéseim egy támpontrendszer kialakítása, melynek segítségével felismerhető a hübrisztikus vezető és a környezete kísérletet tehet a kezelésére. Valamint egy olyan javaslat lista összeállítása, melynek pontjai között szerepelnek önfejlesztő eszközök és egyéb módszerek, mellyel vezető a környezete, a szervezet garantálhatja, hogy nem válik hübrisztikussá az illető. A célkitűzések közt szerepel még meghatározni a különbségeket – ha fellelhető egyáltalán ilyen – a kérdéseknél említett három szektor vezetői és a hübrisztikusságra való fogékonyság kapcsán. Szakirodalmi kutatásom során végig veszem a téma releváns pszichológiai vonatkozásaiban írt cikkeket, könyveket és tanulmányokat, majd ugyanígy átvezetem az olvasót a hübrisz szindróma vezetéselméleti vonatkozásain. Ismertetem a korábbi kutatási eredményeket – nagy hangsúlyt fektetve a két nehezebb kérdésre, a megelőzésre és a kezelésre. Természetesen szakirodalmi összefoglalómban kísérletet teszek a kutatási kérdéseim megválaszolására pusztán a szakirodalomra alapozva. Gyakorlati kutatásom szemlélete a grounded theory, melynek keretein belül a kvalitatív kutatási eszköztár mélyinterjújával operálva igyekszem felépíteni az elméletemet, mely kapcsán remélem, hogy kielégíti a célkitűzéseimben foglaltakat. A kutatás keretein belül gyakorló vezetőkkel és a velük testközelben, ám mégis a szervezeteiken kívüli külsősként dolgozó executive coachokkal beszélgetek hübrisztikus vezetésről, a hübrisz szindróma felismeréséről, kezeléséről és megelőzéséről. Kutatásom eredménye egy olyan – negyven pontból álló – lista, amely ötvözi a szakirodalomban fellelhető, a hübrisztikus vezető felismerését szolgáló korábbi listák tizennégy és a saját, azonos célból létrehozott listám huszonhárom pontját, valamint kiegészíti azt egyrészről javaslatokkal a hübrisz szindrómás vezető kezelésére, másrészről javaslatokkal a kialakulás megelőzésére – utóbbi javaslatok körében ráadásul nem csak a vezető környezetét látom el a téma kapcsán elméleti és gyakorlati eszközökkel, hanem magukat a vezetőket is. A listán túlmutatóan még egyéb tanácsokkal is szolgálok, valamint megmutatom vizsgálataim korlátait és ezen korlátok mentén megalapozom a lehetséges további kutatásokat – melyek közül kettőt igen fontosnak tartok, az egyik a szektoriális specifikusságok mélyebb feltárása, a másik a hübrisztikus vezető munkavállalókra gyakorolt hatása.