A lean management eszközeinek és alapelveinek az emberi erőforrás menedzsment területén alkalmazandó vetülete : A folyamat bevezetésének bemutatása és elemzése egy konkrét vállalat HR osztályán

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom fókuszában a lean management HR területre történő bevezetésének folyamata, ennek pozitív hozadékai és nehézségei állnak. Azt gondolom, kiemelkedő jelentőséggel bírhat, hogy egy alapvetően gyártó környezetre kalibrált módszert irodai környezetben vizsgálhatok. A téma aktualitásának bemutatását követően egy történeti és elméleti kitekintés kap helyet – így a lean során azonosított hét veszteség filozófiája vagy a lean általános öt alapelve –, amely megalapozza a lean további alkalmazásának bemutatását. Kutatási módszertanom több dimenziós, hiszen kvantitatív kutatási módszertanként kérdőíves felmérést alkalmaztam, amelynek eredményeit felhasználtam kutatásom további elemeihez, míg primer kutatási módszertanom csoportjába két további elemet sorolhatok, ezek közül elsődlegesen feltáró jelleggel készítettem interjúkat a vállalat munkatársaival (vezetőkkel, koordinátorral, beosztottal) amiatt, hogy operatív és technikai információm legyen a projektet illetően, másodsorban – némi átfedéssel az interjúalanyok között – különböző hosszúságú mélyinterjúkat bonyolítottam le annak érdekben, hogy komplex képet kaphassak a lean bevezetésének folyamatáról, kitérve a bevezetéssel érintett időszak előzményeire, a kérdőív eredményeire, s a jelenleg tapasztalt észrevételekre a csoporton belül. Míg szekunder kutatási módszertanomat erősíti a dolgozatom készítése során feldolgozott szakirodalmi művek, tudományos cikkek, folyóiratok, s nem utolsó sorban a belsős vállalati írásos dokumentációk, melyek számos elméleti tudást megerősítettek vagy épp kiegészítettek. Végezetül ismertetem kutatási eredményeimet, így első körben személyes meglátásaim szerint értékelem a lean kérdőív által kapott eredményeket, majd ezt követően észrevételeimet összevetem a mélyinterjúkban elhangzottakkal. A dolgozatban bemutatott kutatásom azt igazolja, hogy a lean management nem csak gyártási területen képes hatékonyabb munkavégzést eredményezni, hanem az kimagasló eredményekkel bír irodai területen is. Maga a lean filozófiája erőteljes hatással bírhat a szervezeti tagok gondolkodásmódjára és attitűdjére is egyaránt, így közvetlenül befolyásolja a napi munkamorált és a munkavállalók mindennapi tevékenységeit. Nagyon fontos következtetés továbbá, hogy a szervezeti elköteleződés szempontjából kiemelt szerepe van a menedzsmentnek – vezetői szintektől függetlenül – így az ő szerepük a folyamatban kulcskérdés, különös tekintettel a motiváció és a visszajelzés kultúrájának kialakítása során. E gondolatmenethez kapcsolódik szorosan a vezetői szerep másik létfontosságú funkciója, miszerint a menedzsment elsődleges felelőssége a lean filozófia kultúráját a jövőre nézve fenntartani, s az általa képviselt szemléltmódot a további fejlesztési folyamatokba átültetni; mindemellett szükség van arra, hogy a munkavállalók is internalizálják a filozófia alapelveit saját működésük során. A hosszú távú fenntarthatóság lehetőségét több módszerrel is sikeresen el lehet érni, így – a lean egyik alapelvét szem előtt tartva – a saját folyamatok rendszeres felülvizsgálata megfelelő eszközként szolgálhat erre. Továbbá, javaslataim között szerepel egy lean-koordinátori munkakör létrehozása is jelen esetben az érintett HR osztályon annak érdekében, hogy a lean alapelveinek megtartására és érvényesülésére állandó fókusz helyeződjön. Azt gondolom, hogy a jövő fejlődési kulcsa lehet e szemléletmód átültetése egyre több irodai munkakörbe, hiszen a hatékonyság napjainkban minden területen kulcsfontosságú szerepet tölt be, különös tekintettel az agilis szervezetek tekintetében, ahol a rugalmasság és az állandó fejlesztés versenykritérium is egyben.