Keresztyén értékek és ökológiai tudatosság vizsgálata keresztyén együttélő közösségek üzleti modelljében

Absztrakt (kivonat)

A napjainkban uralkodó gazdasági rendszer és a benne létrejövő üzleti modellek túlnyomórészt haszonelvű, növekedés- és profitorientált célokat követnek. Korunk gazdasági, társadalmi és ökológiai válságai arról árulkodnak, hogy ezek a működési modellek nem fenntarthatóak, hiszen főként egyetlen dimenzióban (gazdasági szint) gondolkodnak. Ezzel szemben a valóban fenntartható modell három pilléren alapul, mely egyszerre vesz figyelembe ökológiai, társadalmi és gazdasági célokat. Szükséges olyan progresszív módon működő modellek kidolgozása és működtetése, melyek e három dimenzió igényeit harmonizálva törekednek céljaikat megvalósítani. Kutatásomban megvizsgálom, hogy a keresztyén tanítás és gazdaságtan értékein alapuló üzleti modellek képesek-e az uralkodó materialista gazdasági rendszerhez képest alternatív módon működni, illetve, hogy a keresztyén együttélő közösségek üzleti modelljében, hogyan jelennek meg a keresztyénség elvei és az ökológiai szempontok. A Soli Deo Gloria Református Diákmozgalomban való személyes részvételem kapcsán merült fel a kérdés, hogy e szervezet tervezett együttélő és gazdálkodó közösségének üzleti modellje kialakítása során hogyan tudnánk a fenntarthatóság elveit minél inkább érvényesíteni. Ezért a dolgozatomban az elméleti háttér áttekintése mellett néhány sikeresen működő együttélő közösség üzleti modelljét vizsgálom, milyen értékek mentén képesek a kívánt modellt kialakítani és a gyakorlatban működtetni. Feltáró kutatásom során egy hazai és egy nemzetközi keresztyén együttélő közösség üzleti modelljét elemzem részletesen. Szekunder kutatásomban először feltárom az üzleti modell és értékteremtés viszonyát. Ezt követően arról írok, hogy a keresztyén tanítás és egyházak a cselekvés mögött húzódó alapelveket és értékeket vizsgálva mind ökológiai, mind gazdasági kérdéseket illetően az embert találják a válságot okozó problémák gyökereinél, az ember erkölcsi válságáról beszélnek. Megállapítják, hogy a feje tetejére borult világban az eltorzult gondolkodásmód következtében felcserélődtek a szerepek, így az ember eszközül szolgál a gazdasági célok elérésében, az értékeket felváltják az érdekek, s a pénz már nem eszközként, hanem célként jelenik meg az értékteremtésben. Feltáró jellegű kutatásomhoz kvalitatív kutatási elemzést választottam, mélyinterjúk készítése által kerestem a választ kutatási kérdéseimre. Elemzési keretként a Business Modell Canvas kilenc dimenziós modelljét alkalmaztam, mely az értékajánlat általános (Mit?”) és közvetlen („Hogyan?”) szintjét is megvizsgálja. Ez segített feltárni, hogy az interjúalanyok milyen keresztyén alapelvek és értékek, s ezzel összekapcsolódva milyen ökológiai szempontok mentén alakítják ki működésüket, ezáltal feltérképezve a hármas fenntarthatóság meglétét. Kutatási eredményként megfogalmazható, hogy a közösségi életforma, valamint keresztyén hitük elősegíti számukra, hogy megtalálják saját és a teremtett világ más tagjainak önértékét, helyét és szerepét, mely helyes viszonyulás helyes attitűdöt és viselkedésformát eredményez számukra gazdasági szereplőként is. Mindegyik esetben hangsúlyos egy tágabb érintetti körért való felelősségvállalás és a közjó elérésére való törekvés. Az értékteremtésben való „többlábon állás” erősíti az értékajánlatot, hozzájárul a hármas fenntarthatóság eléréséhez, valamint elősegíti, hogy a pénzügyi modellben a nagylelkűség és ingyenesség lehetővé váljon. Előállítási folyamataik, partneri kapcsolataik kialakítása, illetve az erőforrások felhasználása során fontos a termék és szolgáltatás életciklusának figyelembevétele, a mértékletes, együttérző és felelős hozzáállás. Hasonlóképp fontos a profit visszaforgatása, az összes érdekelt közötti igazságos és szolidáris elosztása. A közösség által létrehozott, őszinte, érték-vezérelt és hiteles élet- és értékteremtési forma gazdasági szempontból is lehetővé teszi a hosszú távú működést. A vizsgált közösségek gazdasági működésében a Business Modell Canvas minden dimenziójában található olyan alapelv és érték, mely erényetikai paradigmában gyökerezik. E közösségek ezen értékek alapján alakítják ki alternatív, egyszerűségre törekvő életstílusukat és értékteremtési folyamataikat, melyek ökológiai, társadalmi és gazdasági szinten is igyekeznek hatni az érintettekre, támogatva a társadalmi szemléletváltást jó gyakorlatok kialakítása és működtetése által.