A pályaválasztás alatti szülői nyomás és a hivatástudat kialakulása közötti kapcsolat

Absztrakt (kivonat)

A pályaválasztás alatti szülői nyomás és a hivatástudat kialakulása közötti kapcsolat A szakdolgozatomban azt elemzem, hogy a szülői nyomás milyen hatással van a hivatástudat kialakulására az egyénben. Azt vizsgáltam, hogy ha érte valamilyen befolyás az egyént, akkor hogyan tudja megélni a hivatást. Kíváncsi voltam a szülői nyomás jellegére, természetére, valamint arra, hogy melyik a hasznosabb: a pénzt hozó szakmát vagy a hivatást részesíteni előnyben. A téma mögött személyes motiváció és érdekeltség áll, mert a saját élethelyzetemből merítettem a kérdéseimet, olyan témát elemzek, amely őszintén érdekel. Egyfajta önismeretet fejlesztő tevékenységként is szolgált a dolgozat megírása, rádöbbenésekkel és aha-élményekkel szerettem volna és tudtam is gazdagodni. Annak a gondolatnak a megjelenésével, hogy bárki bármi csinálhat és minden lehetséges, bár kibővült a paletta a munka világában, ezáltal mégis nehezebb lett a választás a foglalkozások közül. A szakirodalmi áttekintőben felvezettem a munka fogalmát, majd pedig a munkaorientációk felé fordítottam a fókuszt. Az orientációk között megtalálható az állás, karrier és a hivatásorientáció, ezek közül a hivatással foglalkoztam mélyebben. A hivatás eléréséhez számos út vezet, az egyik ilyen a job crafting, amelynek a technikáival át lehet alakítani a munkát olyanra, amelyre az egyén szeretné. A három fajtája, a feladatok, kapcsolatok átalakítása, valamint a kognitív crafting mind olyan technikák, amellyel az egyén közelebb kerülhet a hivatása megéléséhez. Ahhoz pedig, hogy valaki megtalálja a hivatását, már jóval a pályaválasztás előtt el kell gondolkozni azon – közösen a szülővel –, hogy mi az a foglalkozás, amelyet az élete következő 40-50 évében szívesen végezne. A szülői bevonódásnak a döntéshozatalba pozitív és negatív hatásai is lehetnek, de talán több a pozitív, mint a negatív. Főként azért van rá szükség, mert a gyermek kezdetleges intrinzik (belső) motivációját egy idő után felváltja az extrinzik (külső), amely azt eredményezi, hogy külső motivátoroknak – jelen esetben a szülőknek – kell közbelépni ahhoz, hogy a pályaválasztási folyamat megkezdődhessen, majd sikerrel érjen véget. A szülői bevonódás mögött számos motiváció felsejlik, az ő neveltetésük is befolyásolja, hogy milyen értékeket adnak tovább a gyermekeiknek, rosszabb esetben áthelyezik a saját maguk elé támasztott elvárásokat a gyermekre, akin keresztül meg akarják élni a sikert. A szülői nyomás jelenségének a vizsgálatára elsősorban kvalitatív kutatást végeztem, egyenként 40-50 perces mélyinterjúk segítségével szerettem volna megismerni az interjúalanyok motivációit, valamint összefüggéseiben és egyediségükben tudjam őket vizsgálni az elemzésem során. Az alanyok az interjú végén egy 11 állításos kérdéssort is kaptak, amelyben Likert-skálán kellett értékelniük az állításokat aszerint, hogy mennyire igaz rájuk. Erre azért volt szükségem, hogy az alanyok anélkül válaszolhassanak, hogy valakitől rögtön visszajelzést kapnának a válaszukra, így feltételeztem, hogy őszintébb válaszokat kapok a kérdőívben és ezzel árnyalni tudom majd az interjúkban hallottakat. A kutatásom során tíz emberrel beszélgettem online térben, közülük heten megtalálták a hivatásukat, hárman nem. Vegyesen voltak olyanok, akik markáns szülői hatást érzékeltek és olyanok, akik csak elenyészőt, de mindenkinél jelen volt valamilyen szinten. Amellett, hogy szimplán szülői nyomást érzékelőkkel készítettem interjút, voltak olyanok a mintában, akik továbbvitték a szüleik foglalkozását (ez valakinél a szülő kívánsága volt, másnál az alanyé, de a szülő nem akarta), valamint családi vállalkozással rendelkezők is, közöttük is voltak olyanok, akik segítettek a vállalkozásban, és olyanok is, akik nem maradtak benne. A kutatásom elemzésekor rá kellett jönnöm, hogy a kérdéseimre a választ nem lehet olyan egyértelműen megválaszolni, ahogy azt elképzeltem. Nincsen egy jó vagy rossz válasz vagy út a pályaválasztás során. Az egyik kutatási kérdésem az volt, hogy kialakulhat-e a hivatástudat a szülők által javasolt szakmában, amelyre igen lett a válasz. Azt a kérdést tekintve pedig, hogy melyik a hasznos döntés, a fizetésre fókuszálni vagy a munka szeretetét venni elsődlegesen figyelembe, azt a felfedezést tettem, hogy azok is megtalálhatják a hivatásukat, akiket a szüleik az anyagi biztonság felét tereltek. Az alapján, hogy hányan találták meg a hivatásukat annak ellenére, hogy a szülőknek nem a hivatás megtalálása volt az elsődleges szempontja, végsősoron azt a következtetést vonom le, hogy nem a szülők indíttatása a lényeg, bár a bevonódásuk a folyamatba elengedhetetlen. A szakdolgozat írása közben arra a felfedezésre jutottam, hogy akinél nem volt olyan erős a szülei részéről a nyomás, ők megtalálták a hivatásukat, azonban azoknál, akik nem találták meg a hivatásukat, mindnél erős volt a szülői befolyás, vagyis az elenyésző bevonódás nem akadályozta a hivatás megtalálását, a markáns befolyás viszont akadályozta. Különbséget kell tehát tenni a szülői bevonódás és a befolyás között, mert a bevonódás segítő szándékú, a befolyás viszont nem minden esetben lehet az.