A COVID-19 járvány hatása az otthoni munkavégzésre: Home office élmények a vírus idején = The Impact of the COVID-19 Pandemic: The Home Office Experience

Absztrakt (kivonat)

A koronavírus járvány megrendítette az egész világ gazdaságát, és az egészségügyi vonzataival teljesen újfajta kihívások elé állította a munkaerőpiacot. Számtalan munkahelyet voltak kénytelenek voltak megszűntetni, a megmaradt állásoknak pedig nagy részét egyik napról a másikra át kellett strukturálni. Ebben a rendkívüli helyzetben nyertek terek igazán az atipikus foglalkoztatási formák. Az atipikus foglalkoztatás lényegében a hagyományostól eltérőt jelenti. Egy általam készített ábrán összegeztem és 4 dimenzió mentén csoportosítottam a szakirodalomban fellelhető atipikus foglalkoztatási formákat. Egy munkaviszony a tipikustól eltérhet a munkaszerződés formáját, a munka idejét, a szerződést kötő felek kilétét és a munkavégzés helyét tekintve. Kutatásom szempontjából az eltérő munkavégzési helyszínek a meghatározóak. Ebbe a csoportba tartozik a távmunka és a home office foglalkoztatási formák is. A távmunkának több elfogadott definíciója létezik, közös elemeik, hogy a munka a munkaközponttól eltérő helyszínen történik és eredményét technológiai eszközön keresztül juttatják el a munkavállalók a munkaadójukhoz. A szakértők a home office-t a távmunka egy típusának tekintik, bár a jelen kényszerhelyzetben kevésbé érezhető a határ a két fogalom között. A járvány hatására nemzetközi szinten és hazai viszonylatban is megtöbbszöröződött a home office-ban dolgozók száma. Európában az arány 2019-hez képest megduplázódott (a munkavállalók 16,7%-ról 37% -ra), míg Magyarországon több, mint négyszeresére nőtt (4,2%-ról 17%-ra). Ha a teljes foglalkoztatottságot nézzük a 15% körüli otthoni munkavégzést ellátok aránya alacsonynak tűnik, mindez abból fakad, hogy a gazdasági ágazatok kis része alkalmas otthoni munkavégzés berendezkedésére. Valamint ebben az aspektusban meghatározó tényező maga az ország fejlettségi szintje is. Csak a szekunder kutatásom során érintettem, hogy a munkáltatók hogyan értékelik a jelenlegi tömeges home office-t. Ha érvényesíteni tudják az otthoni munkavégzés normál körülmények közötti előnyeit, akkor óriási irodai és munkaerőpiaci költségeket spórolhatnak meg, sőt a munkavállalók teljesítménye is javulhat. Komoly veszélyt jelenthet azonban mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók számára a munkatársi kapcsolatok megromlása és a munka és magánélet egyensúlyának felborulása. Ezért érdemesnek tartom, hogy a munkaadók a helyzet kényszerén felül alkalmazzák a Clark által készített viselkedési szándékon alapuló elméleti modellt, mely segítségével azonosítani tudják a home office-t befolyásoló kritikus tényezőket. Tanulmányomban részletesen bemutattam nemzetközi, főkent európai és amerikai kutatásokat, melyek segítségével beazonosítottam, hogy országtól függetlenül a járvány következtében bevezetett home office a munkavállalók életének mely 4 területét befolyásolta leginkább. Ide sorolható a munkavállalók teljesítménye, otthonukban meglevő fizikai munkakörülményeik, a munkatársi kapcsolataik változása és a munka és magánélet egyensúlyának alakulása. A kérdőíves kutatásom kitöltőit demográfiai jellemzők mentén csoportosítottam és a célom, hogy számszerűsíthető összefüggéseket fedezzek fel a csoportok jellemzői és a home office hatásai között. A tartós home office a munkatársi kapcsolatokat befolyásolta a legnagyobb mértékben. Egyaránt problémát jelent a személyes munkatársi kapcsolatok hiánya kortól, nemtől és családi állapottól függetlenül a munkavállalók többségének, azonban inkább a kis és középvállalatok alkalmazottai érzékelnek nagyobb kihívásokat ezen a téren. Mindazonáltal a nemzetközi tanulmányokkal ellentétben a munkavállalók saját bevallása szerint a személyes kapcsolatok hiánya nem akadályozta a hatékony együttműködést. A munka és a magánélet egyensúlya érdekes módon az egyedülállók számára sérült a leginkább, sőt az eredmények alapján minél szorosabb családi kapcsolatban élnek a kitöltők, annál könnyebb fenntartaniuk az egyensúlyt. A 10 év alatti gyermekeket nevelők az oktatási intézmények bezárása miatt gyermekük felügyelete mellett többször meg kellett, hogy szakítsák munkájukat. Bár a kisgyermekeset nevelők sokszor a negatívabb válaszokat adtak kérdőívemre, a jövőben pont ők igénylik legjobban a home office rendszerét. A home office alatt a munkavállalók teljesítménye változatlan maradt, viszont a munkában töltött idejük módosult. A munkavállalók többsége (34,1%), főként a 25 év alattiak csoportja a home office ideje alatt többször szünetel egy munkanapján, mint korábban az irodában. Azonban ezt jellemzően a számítógép előtt töltik, állandósul az online jelenlét és azonnali elérhetőség. De a több szünet ellenére mégsem tudnak igazán felfrissülni a munkavállalók. Elmondható, hogy összességében pozitív home office élményeket szereztek a munkavállalók és a jövőben mindenképp szeretnének, ideális esetben heti 3 nap, home office lehetőséget kapni. Kutatásom a problémák feltárására fókuszált és eredményében látható, hogy a munkatársi kapcsolatok és a munka magánélet egyensúlya a jelen állapotok között hosszútávon nem fenntartható. Már egy-két innovatív vállalat, mint például a Microsoft és a Starbucks, foglalkozott a fennálló problémákkal és újszerű ötletek bevezetésével próbálták fenntartani a dolgozók munkamorálját, de globális szinten még nem alakult ki egy egységes vállalati stratégia a veszélyforrások kiküszöbölésére.