Hódi, Péter (2021) Coaching vs Lean menedzsment : Melyik módszertan a jobb? Postgraduate thesis, BCE Vezetéstudományi Intézet. Szabadon elérhető változat / Unrestricted version: http://publikaciok.lib.uni-corvinus.hu/publikus/szd/Hodi_Peter.pdf
|
PDF
- Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
541kB |
Free and unrestricted access: http://publikaciok.lib.uni-corvinus.hu/publikus/szd/Hodi_Peter.pdf
Abstract
Dolgozatomban két kérdéssel foglalkozom: Melyik jobb problémamegoldási módszertan a nagyon hasonló megközelítésű, de mégis alapjaiban különböző leanes szisztematikus problémamegoldás, vagy a coaching? és Megmondjam-e az ügyfélnek a megoldást (adjak tanácsot), ha én tudom, ő pedig lehet, hogy sohasem jön rá? Ezek a kérdések évek óta foglalkoztatnak és tapasztalataim, tanulmányaim és más szakemberekkel folytatott beszélgetéseim csak erősítik az általuk keltett feszültséget. Elhatároztam, hogy most megnyugtató válaszokat fogok találni. A kérdések megválaszolását három irányból közelítettem meg: vizsgáltam a módszertanok elméleti hátterét. Ennek alapján felállítottam egy hipotézist és összeállítottam egy kérdőívet rá. Harmadszor feldolgoztam a témát három munkatársammal egy workshop keretében. Az elméletek összehasonlításában a lean menedzsment alapvető problémamegoldó eszközét az A3-at a DIADAL coaching folyamattal hasonlítottam össze. Az alapvető különbség a probléma gyökérokainak feltárása és elemzése. Az A3 nem működik enélkül, a coachingban viszont nem foglalkozunk vele. Mindkét módszerrel bizonyítottan sikeresen lehet problémákat megoldani. A továbblépéshez egy hipotézist állítottam fel, miszerint a probléma típusától (szakmai, személyes, vagy szervezeti) függ az, hogy melyik módszertan lesz a megfelelő. A második kérdéssel kapcsolatban nagyon hasonló a két módszertan: az az ideális, ha az ügyfél magától jön rá a megoldásra. Azokban helyzetekben azonban, ahol én látom a megoldást, az ügyfél viszont egyszerűen nem ért hozzá, ez sosem fog bekövetkezni. Azt gondoltam, hogy a fenti problématípusokban lehet a különbség. A kérdőíves kutatást az elemzésben felállított hipotézisemre alapoztam. Száz embernek küldtem el és huszonhatan töltötték ki. A problémamegoldás lépéseinek fontossága munkakörtől és problématípustól függetlenül nem mutatott nagy eltérést. Tehát a gyökérokok feltárása és elemzése is ugyanolyan fontos a kitöltők szerint. Ez a lean felé billentette volna a mérleg nyelvét, de a preferált támogatástípusra vonatkozó kérdésre érkezett válaszok szerint a coaching a célravezető. Ezekkel a válaszokkal tulajdonképpen csak mélyült a kérdés. A négy fős csapat, amiben dolgozom, olyan munkatársakból áll, akik rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek már különböző módszertanok szerinti problémamegoldásban. Alapvetően lean szakértők, de a coachingot is mind ismerik, művelik. Velük tartottam a témában egy kétórás online workshopot. A csoport számára a támogatás típusára vonatkozó kérdés volt a legfontosabb. Elsősorban azért, mert mi belső tanácsadóként dolgozunk, miközben az ügyfeleink láthatóan pont hogy coachingot várnának el. Rájöttünk, hogy ez a vállalatunk kultúrájából következik, hiszen az a versenyre, a versengésre bíztat minden helyzetben és az egyéni sikereket ismeri el. Innentől számunkra a legfontosabb kérdés, hogy adott problémával szemben, illetve egy adott projektben milyen szerepet töltsünk be. A kutatás során rájöttem, hogy nem lehet a lean menedzsmentet a coachinggal összehasonlítani, hiszen a lean egy eszközrendszer, a coaching pedig „csak” egy eszköz, ami egyébként egy leanes projektben is alkalmazható. Nem a probléma típusa számít a megoldására használni kívánt eszköz kiválasztásánál, hanem az, hogy az ügyfél mennyire ért az adott területhez. A coaching egyik fontos mondata, miszerint az ügyfél a saját problémájának a szakértője egyértelműen mutatja az irányt: ha az ügyfél a saját problémájának nem szakértője, akkor nem fog működni a coaching. A kutatás hatására a csapatomban is és bennem is új szemlélet alakult ki. Meg kell kérdeznünk ügyfeleinket egy projekt elején, hogy milyen típusú támogatást szeretnének és ennek megfelelően dolgozni velük. Azt pedig, hogy milyen eszközt válasszunk egy döntési mátrixban foglaltam össze, miszerint ha az ügyfél ért az adott területhez, akkor működik a coaching, ha nem, akkor a támogató szakértelmét is vizsgálni kell. Ha ő ért hozzá, akkor a tanácsadás működni tud, ha nem ért hozzá, akkor az ügyfélnek sajnos másik szakembert kell keresnie.
Item Type: | Postgraduate thesis |
---|---|
Subjects: | Management, business policy Psychology |
ID Code: | 14159 |
Specialisation: | Vállalati belső és vezetői coach |
Deposited On: | 02 Nov 2021 12:34 |
Last Modified: | 08 Apr 2022 08:24 |
Repository Staff Only: item control page