Az Emberi Erőforrás Menedzsment szerepe a munkahelyi- és a koronavírus által okozott stressz kezelésében

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom középpontjába a munkahelyi-, illetve a koronavírus által okozott stresszt állítottam, valamint az emberi erőforrás menedzsmentnek a stresszkezelésben vállalt szerepére, hatására és befolyására kerestem a választ. A témaválasztást az újtípusú világjárvány megjelenése által okozott munkaerőpiaci átrendeződés indokolta, miután a társadalomnak olyan hirtelenséggel kellett alkalmazkodnia a körülményekhez, hogy feltételezhetővé vált a stressz-szint emelkedése, továbbá a HR feladatkörének bővülése. A mű első felében a kapcsolódó szakirodalmak kerülnek bemutatásra, melyeket a kvantitatív kutatásom eredményei követnek. A stressz, a munkahelyi stressz jelensége hosszú időre nyúlik vissza, és a kialakulásához vezető stresszorok, valamint az emberi erőforrás menedzsment stresszkezelés folyamatában vállalt szerepei is ismertek, míg a koronavírus a HR területet új kihívások elé állította. A megjelent korlátozó kormányrendeletek, a home office bevezetése, a munka és magánélet határainak elmosódása, a vírustól való félelem, a sokasodó magánéletben tapasztalt stresszorok, mind hatással vannak a munkavállaló mentális és fizikai egészségére, a tevékenységére, így a szervezet eredményességére is. A munkahelyi stressz kezelésének érdekében több aspektusból is lényeges felmérni, majd tisztázni a munkavállaló körülményeit. Jelentékeny, hogy a munkavállaló, a szervezeten beül a megfelelő helyen, illetve a megfelelő szerepben van-e, hogy megkapja-e munkájáért járó elismerést, ahogy az is, hogy a motivációjára is megfelelő figyelmet fordítson a HR. Amennyiben a munkavállaló egyéni szükségletei kielégítetlenek maradnak, valamint nem jelenik meg az anyagi biztonság, az elismerés és a hatékony kommunikáció is héttérbe szorul, úgy a munkavállaló motivációvesztetté, majd stresszessé válthat. A munkahelyi stressz kialakulásához, a betöltött szerepek sajátosságai körül kialakult félreértések vezetnek. Annak ismeretében, hogy a szervezet számára a legmagasabb költség, a munkaerőköltség, és a legértékesebb a humán tőke, érdemes a stressz-szintet a legalacsonyabb, míg a motivációt a legmagasabb szinten tartani, hogy a szervezetre gyakorolt negatív hatások elkerülhetőek legyenek, mint például a gyakori hiányzások, a teljesítmény csökkenése vagy a fluktuáció. Elengedhetetlenné válik a HR aktív jelenléte ahhoz, hogy a szervezet az elé táruló akadályokra és nehézségekre megfelelően tudjon reagálni, különösen most, a járvány idején. A magyar munkavállaló lakosság 11%-a home office-ban teljesíti kötelezettségeit, ami kellően magas szám ahhoz, hogy mondhassuk az elmúlt időszakban a kommunikáció vált a legkritikusabb, egyben legjelentősebb HR eszközzé, ami a munkavállalók által legnagyobb mértékben elvárt, hiszen egyrészt támogatja az információ áramlását, másrészt egy olyan érzelmi támogatásra ad lehetőséget, aminek eredményeként a munkavállaló érezheti, nincs magára hagyva. Hasonlóan lényegessé vált az érzelmi jóllét és a mentális egészség megőrzése is. A HR feladatai mindig is sokfélék voltak, melyek mára színesebbek lettek, illetve a koronavírus megjelenése óta a szerepük stratégiai fontosságúvá vált. Az emberi erőforrás menedzsment területével szemben elvárt hatékonyság a kitöltők 52%-ának esetében nőtt, a feladatok mennyisége 61% esetében több lett. (POÓR ET AL, 2020) Mindemellett, még sincs kellő hatásuk a stressz kezelésére. A kutatásom eredményeit tekintve, a kitöltők 50,2%-ának tapasztalatai azt mutatják, hogy a HR egyáltalán nem vállal szerepet a stressz kezelésében, illetve 54,1% állítja, akkor sem tud segíteni, ha a stresszorok és nehézségek már ismertek előtte, holott az új munkahelyi és szociális kihívások a munkavállók életében a stressz-szint emelkedéséhez vezettek. Jelenleg a kitöltők 52%-ának élete összességében stresszesebb, mint a vírust megelőző időszakban volt. Egy ötelemű skálán mérve, a vírus előtt, a munkahelyi stressz szintje átlagosan 3,01 volt, a vírus megjelenését követően az átlag 3,69-re emelkedett. A különbség szignifikáns, mivel p<0,001, tehát a koronavírus egyértelműen eredményezte a magasabb stresszt. Annak ellenére, hogy a HR számára elérhetőek a stressz visszaszorításához szükséges eszközök, egyelőre nem tudnak megfelelő segítséget biztosítani, ami miatt a legfontosabb fejlesztendő területként, hatékony kommunikációt említem, támogatva az érzelmi jóllétet. A jóllét mellett, a mentális egészség megőrzése érdekében fontos volna elérhetővé tenni különböző megoldásokat, szolgáltatókat, melyek támogatást nyújthatnak. Az egészség megőrzésének érdekében a home office intézményét a jövőben is szükséges fent tartani, míg mellette érdemes kialakítani az irodában, a kooperációt szolgáló közösségi tereket, illetve az egyén karrierjét és a szervezet sikerességét figyelembe véve fontos nagyobb hangsúlyt fektetni a képzésekre, átképzésekre is. Összefoglalva, a HR feladatait, a munkahelyi-, és a koronavírus által okozott stressz kezelésében, egyes területek egymással kölcsönhatásban vannak. Kommunikáció nélkül nem működtethető a home office intézménye, illetve hiánya a munkavállalók bizonytalanságát is növeli, ami a stresszre hat. Amennyiben az emberi erőforrás menedzsment sikerességének nem állja útját a sok változás, képes lesz reaktívból proaktívvá válni, lehetősége lesz a jövőben egy olyan szociális biztonsági hálóként funkcionálni, ami amellett, hogy támogatja a munkafolytonosságot, eredményességre törekszik, segíti a munkavállalókat a pénzügyi, testi és lelki jóllét elérésében, megtartásában.