Út az innovatív szervezet felé – A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara értékelése innovációs szempontok alapján

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a mai magyar közigazgatási szektorban tetten érhető-e az innováció, valamint az innovációs képesség, és ha igen, ennek lehet-e motorja a HR digitalizációja. A vizsgálat során statisztikai úton, illetve empirikus megfigyelésekkel teszem láthatóvá a szektorban rejlő, kiaknázatlan lehetőségeket. Témám aktualitását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2019 és 2021 között lezajlott szervezeti változásai adták, amelyet végigkísért a szervezetfejlesztés igénye és részleges folyamata is. Dolgozatom első részében az irodalmi áttekintésben kitérek az alábbi fogalmakra: innováció, szervezeti innováció és a közszolgálati innováció Ezt követi a Kamara szervezeti felépítésének, a megyék a központi szervezettel való kapcsolatának bemutatása, valamint a HR szervezet kiindulási állapotának bemutatása. Ezután ismertetem a vizsgálat időszak változásait, a szoftverbevezetési projekttel megoldandó problémákat, célokat, valamint a kapcsolódó mutatószámok alakulását. Megkísérlem megérteni a projekttel összefüggő kihívásokat, vezetői attitűdöket. A dolgozat további részében a két időpontban felvett vezetői kérdőív statisztikai elemzését végzem el. Az elemzésben részletesen kitérek hipotézisvizsgálattal a vizsgált, 64 elemű NAK-ban dolgozó vezetői minta egyelemű t-próbájával annak bizonyítására, hogy az SAP Successfactors nevű, humán-erőforrás rendszer bevezetése pozitív hatást gyakorolt a vezetők innovációval összefüggő észleléseire. Végül kérdőív eredményeivel szemben megállapítom, hogy hiába volt felső nyomás a szervezeten az innovációval kapcsolatban, a kitűzött célokat csak részben volt képes elérni. Ennek okát leginkább a szervezeti kultúra érettségi szintjére, a vezetői képességekre és a koordinációs mechanizmusok nem megfelelő felhasználására vezetem vissza. Úgy látom, hogy a közszolgálati létre ebben az esetben a társadalmi oldal ereje van igazán hatással, azonban a hátráltató tényezők bármely profitorientált gazdasági szereplőnél előfordulhattak volna, ezek nem szektorspecifikus jellemzőkként vannak jelen a vizsgált példában.