A DISC teszt hatásai egy diákszervezet felsővezetőinek viselkedésére

Absztrakt (kivonat)

A DISC teszt egy olyan személyiségteszt, amely a kitöltőket négy csoportba sorolja. A viselkedés különböző mintáit írja le, arra világít rá, hogyan viselkedünk különböző helyzetekben, hogyan reagálunk kihívásokra, szabályokra, megmutatja hogyan létesítünk kapcsolatot másokkal. A dolgozatomban a Budapesti Corvinus Egyetem egy népszerű diákszervezetének felsővezetését vizsgáltam. Ennek akciókutatás jellegét az adta, hogy a vizsgálat felénél bevontam a DISC tesztet. A primer kutatás során pedig a kutatási kérdésem pedig a következő: megváltozik-e a felsővezetés tagjainak magatartása, amennyiben tisztában vannak saját és társaik személyiségtípusával? Az akciókutatások célja az is, hogy változást érjenek el, ezért arra a kérdésre is szeretnék választ kapni, hogy a diákszervezet vezetői javasolnák-e a DISC teszt kitöltést a jövő elnökségei számára. A diplomamunkám a szakirodalom áttekintésével kezdődik, amelyben a csoportok és kihívásaik, valamint a DISC teszt működésé áll a középpontban. Körüljárom a különböző csoportok fajtáit, azt, hogy hogyan befolyásolja a hatékony közös munkát a csoporttagok száma, közös céljaik és az együttműködés időtartama. Ezután a DISC teszt megalkotásának körülményei megjelenítése után rátérek a teszt alapjául szolgáló kutatás és a négy személyiségtípus ismertetésére, és végül korábbi kutatások eredményeit mutatom be. Kvalitatív kutatást végeztem, melynek során mélyinterjúkat készítettem a diákszervezet elnökségének tagjaival, ahol a (1) a pozíciójukról és feladataikról (2) a szervezet strukturális koordinációs eszközeiről és (3) a szervezeti kultúráról kérdeztem őket. Majd ezután vezetőségi értekezleteken vettem részt megfigyelőként, ahol többek között a kapcsolati hálót, a csoporton belüli szerepeket és a kialakult konfliktusok okait térképeztem fel. A vizsgálat felénél töltötték ki a csoport tagjai a DISC tesztet, ennek tapasztalatait közösen átbeszéltük. A kutatás végén még egyszer mélyinterjúk keretein belül beszélgettem az elnökség tagjaival (1) a DISC teszttel kapcsolatos tapasztalataikról (2) a megfigyelési folyamatról (3) első interjúk néhány témaköréről. A kutatás végén a legfőbb következések a következők voltak: a konfliktusok az esetek többségében a csoporttagok leterheltségéből adódtak, illetve a csoportszerepek ütközéséből. Az elsődleges kutatási kérdésem az volt, hogy megváltozik-e a csoport tagjainak viselkedése, amennyiben tisztában vannak a saját és társaik személyiségtípusával. A változás a csoport életében elindult. A diákszervezet felsővezetésének viselkedése explicit módon nem változott meg. Nem alakították át a döntési folyamatokat vagy a meetingek menetét, azonban elindult egy folyamat, amely során elkezdtek sokkal tudatosabban figyelni egymásra. Úgy gondolom, amennyiben hosszabb ideig vizsgálom a teszt bevezetése után a csoportot, markánsabb változásokat tapasztalok. A másodlagos kutatási kérdésre - javasolnák-e a DISC teszt kitöltését a következő felsővezetési csoportok életében - a tagok többsége igennel válaszolt. A kutatás korlátai annak kvalitatív jellegéből adódnak: a kutató részéről gyakran megjelenik a torzítás, amely során az elméletei, értékei vagy elvárásai befolyásolják az adatok gyűjtése és elemzése közben. A vizsgálat során természetesen végig törekedtem az objektivitásra, azonban ilyen torzítások előfordulhattak az adatok gyűjtése vagy kiértékelése során. A kutatás következő lépéseként érdekes lehet annak tanulmányozása, hogy a diákszervezet hálózatában megjelenő további szekciók életében milyen következményei vannak a DISC teszt bevezetésének.