A munkaerő-kölcsönzés folyamata és dilemmái a kölcsönbeadó és a kölcsönbe vevő cégek szemszögéből

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom célja, hogy a sokszor tévesen megítélt munkaerő-kölcsönzést kicsit közelebbről ismertessem meg az olvasókkal. Ezt az tevekénységet gyakran összemossák a fekete- és szürke munkával néhány rossz tapasztalat miatt, és bár sajnos a mai napig vannak esetek, ahol a kölcsönző cégek ilyen formát választanak a magasabb profit elérésére, szerencsére ez már kevésbé jellemző: mind a kölcsönvevők, mind a kölcsönadók igyekeznek a szabályszerű foglalkoztatást elősegíteni. Azonban a kölcsönzés jogi szabályozása sajnos nagyon sok kiskaput hagy azoknak a bérelt munkaerővel foglalkozó cégeknek, ahol mégis inkább a szabálytalan foglalkoztatást választják. Ennek tekintetében az üzletág története igen viharos volt mind az Európai Unióban, mind hazánkban. A szolgáltatás piacára nagy ráhatása volt egyrészt az előbb említett jogi szabályozásoknak, másrészt pedig a gazdasági helyzet alakulásának. Az események rendszerint hasonlóan reagálnak az előző két tényező változására, amit néhány ország példáján keresztül szeretnék bemutatni. A történelmen és az események alakulásán túlmenően bemutatom a kölcsönzés folyamatait, hogy pontosan hogyan is kell elképzelni egy kölcsönző cég útját. Ebben a részben részletezem az a cégek elindulását, az ügyfélszerzési folyamatokat, igyekszem választ adni arra a kérdésre, hogy miért is éri meg a vállalatoknak kölcsönzött munkavállalókat alkalmazni, saját állományú dolgozók helyett. A dolgozat végén kitekintésként a válság hatásáról lesz szó, ahol bemutatom, hogy miért is lehet pozitív egy gazdasági válság a kölcsönzéssel foglalkozó cégek számára.