Gyimesbükk helyzetelemzése és fejlesztési lehetőségei

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom főként Gyimesbükk helyzetelemzéséről és fejlesztési lehetőségeiről szól. A település elemzése előtt az elméleti részben a vidék, valamint a vidékfejlesztési fogalmak meghatározásait vettem figyelembe, mivel a fejlesztések fogalma egy komplex és sokoldalú feladat. Továbbá a turizmus, turizmusfejlesztés és ezek módszerinek használatára tértem ki. Emellett hazai és nemzetközi példákat mutattam be. Az Unión belüli országok fejlesztési programjaiból főként Magyarország és a hazai Romániai fejlesztések kaptak szerepet. Ezt követően Dél Erdélyről készült forgatókönyvet mutattam be, ennek alapjára épül Gyimesbükk fejlesztési javaslatai is. Az elméleti alapozás után a módszertani bemutató következett, melyek segítségével a kutatást végeztem. Pontosabban két módszert használtam a helyzetelemzés részletes bemutatása érdekében mélyinterjúk készültek a helyi polgármester felé és területenkénti szakemberekkel, és online kérdőíves vizsgálatot, mely a többségi oldal véleményét mutatja be. Ezt követik a kutatási eredmények, melyet a következőképpen építettem fel. 3 fő része van, első az infrastrukturális tényezők elemzése, melyben a falu infrastrukturális elemeit vizsgáltom meg. A második rész a térség gazdaságának bemutatásáról szól, mely több elemből tevődik össze: a vállalkozások, a foglalkoztatottsági helyzet és a mezőgazdaság. A következő fejezetben a turizmus kihasználtságát vizsgáltam meg. Az ezt követő rész egy újabb nagy fejezet mely a közösségi életére és rendezvényekre tér ki. Végezetül egy SWOT elemzés készült ezt követik saját javaslataim, melyet véső soron a következtéssekkel zárok Az elemzés során arra a következtetésre jutottam, hogy Gyimesbükk egy fejlődésre képes terület, melyet a problémák megoldása révén, tudatos munkával és közösségi összefogással, igaz hosszú folyamat révén de helyre lehet hozni. A gazdaság fejlesztése érdekében szükség van munkahelyekre, melyet a mezőgazdaságban és a turizmusban látok. A lehető legkevesebb befektetés és legnagyobb fejlődés akkor hozható ki, ha természeti adottságaikra támaszkodik a falu, melyben igencsak gazdag és kihasználatlan jelenlegi helyzetében. A vállalkozások létrehozása érdekében tanfolyamokra, képzésekre megszervezésére lenne szükség, melyek által munkahelyek jönnének létre, és ezáltal csökkenne a külföldi munkavállalók száma is. A mezőgazdaság jövedelmezősége érdekében szövetkezet, manufaktúrák, családi vállalkozásokat ajánlott létrehozni, mely méretgazdaságos is, ennek következtében pedig az értékesítést is megkönnyítené. A kis termelők számára pedig helyi piacok, negyedévi vásárok szervezése lenne alkalmas, mely megfelelő marketing révén a vendégeket és a közeli városok lakóit csalná a településre, emellett egy a helyi termelők üzletében való elhelyezés biztosíthatja a folyamatos fenntartást. A turizmus fejlesztése érdekében ajánlott lenne egy központ mely összefogja, és kapcsolatot teremthet mindkét oldalon azaz a vendégek és vendégfogadói oldalt, emellett lehetőségeket, programcsomagokat biztosíthatná, melyben idegenvezetés, hagyományos sajt készítés, kenyérsütés, néptánc előadások, helyi kultúra bemutatása lenne. Különböző tervekre kidolgozására lenne szükség, ami a szezonalitás mértékét is csökkentené. A társadalmi infrastruktúra érdekében oktató és szórakoztató rendezvényekre lenne szükség, mely minden korosztály számára szól, kiemelve a fiatalokat, ami által azt érezheti, hogy itthon is boldogulhat, és ugyanolyan jól érezheti magát, mint a külföldön dolgozó kortársai, anélkül, hogy ugyanakkora jövedelme lenne.