Női vezetés sajátosságai a modern vezetéselméletek tükrében

Absztrakt (kivonat)

A múltban a vezetői szerepkört jellemzően a férfiakkal, férfi attitűdökkel azonosították, a feminin vezetői tulajdonságok ennélfogva sosem kerültek hangsúlyosan előtérbe a hagyományos vezetéselméleti korszakokban. Azonban a felgyorsult technológiai fejlődés, a szervezetek egyre összetettebb felépítése, a munkahelyi diverzitás stb. rákényszerítette a vezetőket arra, hogy eltávolodjanak a „tradicionális” magatartáson alapuló szemléletmódoktól. Dolgozatom célja, hogy rávilágítson: a női nemmel összefüggő szerepek és tulajdonságok napjainkban nem hátrányként értelmezendő különbségek, hanem olyan sajátos erőforrások, amelyek nagymértékben fellendíthetik a jövő gazdaságát. Szakdolgozatom első lépéseként a nemek közti különbségek feltérképezését határoztam meg, ezek alapján elmondhatjuk, hogy a nők átlagosan jobban teljesítenek az érzelmi intelligenciát vizsgáló felméréseken, továbbá verbális készségeik is kimagaslók. A nemi sztereotípiák kialakításában a biológiai, szociológiai és pszichológiai tényezők együttesen vesznek rész, tükrözve a „szociális valóságot”, így ennek megismerésére törekedve egy kvantitatív primer kutatást végeztem a magyar lakosság körében. A kutatás során nem véletlenszerű (non propability sample) mintavételi formát alkalmazva gyűjtöttem adatokat egy 704 fős populáción. Ezek alapján a nőket jellemzően empatikusnak, kedvesnek, felelősségteljesnek és kommunikatívnak tekintik a válaszadók, a férfiakat pedig határozottnak, kockázatvállalónak, magabiztosnak és keményfejűnek írják le. Az adott tulajdonságok közül a nőknél megjelölt kommunikációs készség és nyitottság, míg a férfiaknál domináló határozottság szerepelnek az általános vezetői preferenciák között. Az elméleti bevezető következő kulcsfontosságú fejezetében megvizsgáltam: milyen vezetéselméleti trendek jelentek meg a XXI. században, illetve ezek hogyan köthetők a feminin attitűdökhöz. Ilyen például az érzelmi intelligencia, illetve a hozzá kapcsolható tulajdonságok és kompetenciák, melyeket Daniel Goleman és munkatársai (2002) a rezonáns vezető fogalmához kapcsolva határoznak meg. A kvantitatív kutatás legjellemzőbb női tulajdonsága közül több is visszaköszönt az általuk meghatározott kompetenciákban. A feltáró kutatás és a vezetéselméleti háttér feltérképezését követően került sor a kvalitatív kutatásra félig strukturált interjúk során három startupvezető bevonásával, öt tematikus fókuszt meghatározva: gyermekkorból, családból hozott erős női példaképek; pályakezdő tapasztalatok vezetőkről; szervezeti kultúra kialakítása során figyelembe vett szempontok; beosztottakhoz való hozzáállás; illetve a vezetői önismeret.Az interjúk interpretatív, kritikai elemzése során megállapítottam, hogy az interjúalanyok vezetési stílusa a vállalkozásukban épített szervezeti kultúra, valamint a preferált vezetői tulajdonságok alapján a rezonáns vezetési stílus elemeit tartalmazzák. A rezonáns vezetési stílushoz kapcsolható vezetési tulajdonságok pedig átfedést mutatnak az előzetes felmérő kutatás alapján meghatározott feminin tulajdonságokkal. Tekintetbe véve jelen kutatás céljait és mintáját, nem vonhatunk le egyértelmű következtetéseket a feminin tulajdonságok szerepéről a modern vezetéselméletekben, azonban a kutatásban tetten érhető szemléletváltás, illetve eredményskála rámutat arra, hogy míg a mai napig eltérő elvárásokat fogalmazunk meg a női és férfi vezetőkkel szemben, addig a női szerepkör pozitív és előnyös lehetőségeket rejtő sajátosságainak tudatosítása viszont rendszerint háttérben marad. Bízom abban, hogy jelen kutatásom női attitűdöket vizsgáló és a modern vezetéselméletekbe beillesztő törekvései újabb nézőpontot jelent majd a női vezetők helyzetének modern megítélésében.