A női vezetők megítélése napjainkban: Mit gondolnak a pályakezdő nők a női vezetők helyzetéről a multinacionális vállalati környezetben?

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom címéből és alcíméből kiderül, hogy a női vezetők megítélését fogom vizsgálni a pályakezdő nők szemszögéből. A bevezetésében megfogalmazódnak azok a gondolatok, amelyek alapjául szolgáltak a téma kiválasztásának és a kutatási cél kitűzésének. A saját korosztályom női vezetőkhöz való hozzáállásról szerettem volna következtetéseket levonni, mivel ez az a csoport, amely már a munkaerőpiacra az utóbbi években elkezdett belépni, mint pályakezdő. Személyes indíttatás vezetett ahhoz, hogy az empíriában pályakezdő nők véleményét mértem fel azzal kapcsolatban, hogyan ítélik meg ők a női vezetők helyzetét napjainkban a vállalati gyakorlatban. Ennek az oka nem más, minthogy a későbbiekben én is szeretnék magasabb pozíciót betölteni nagyvállalati környezetben. Tehát elsődleges célom a saját és hozzám hasonló helyzetben lévők képességeinek és készségeinek fejlesztéshez való hozzájárulás. Ezenkívül meg szerettem volna vizsgálni azt is, hogy milyen mértékben vannak jelen napjainkban a nemi sztereotípiák és az ezek alapján történő diszkrimináció a vállalati gyakorlatban. A téma meghatározása és a céljaim kitűzése után a női vezetők és a fiatal munkavállalók szempontjából jelentős elméleti hátteret határoztam meg, mely szükséges az empirikus kutatás értelmezéséhez. A kutatást gazdasági szemszögből és objektíven közelítettem meg. Az interjúalanyokat a kérdésekre adott válaszaik megfogalmazásában nem befolyásoltam. Ennek során mélyinterjúkat készítettem egy homogénnek mondható csoport tagjaival. Az interjúalanyaim 20-25 év közötti fiatal nők, akik dolgoztak már Budapesten multinacionális vállalati környezetben. Az interjúk félig strukturált formában zajlottak. Voltak meghatározott kérdéseim, ez megadta a beszélgetés irányát, de a megkérdezettek kötetlenül fejthették ki gondolataikat. Ezt követően pedig az elméleti háttér és az empíria összevetéséből vontam le következtetéseket a kutatás céljának megfelelően. A meghatározott szakirodalom és az empirikus kutatásom között tudtam több párhuzamot is vonni. Elsősorban azt, hogy egy jó vezetőhöz a munkaerőpiac fiatalabb munkavállalói inkább férfiasnak ítélt, maszkulin stílusjegyeket társítanak fejben. Ugyanakkor, egy női vezető esetében nincs pozitív visszhangja annak, ha egy határozottabb és karizmatikus hangnemet használ. Ebben az esetben inkább a sztereotípiákra hagyatkozunk napjainkban is. Ettől függetlenül a diverzitás fontos szerepet játszik a vállalatok vezető rétegében, annak sikerességét tudja szolgálni. Jelenleg még ebben nem közelítenek a vállalatok az ideális arányhoz. A vezetők megítélésének ennek ellenére nem lenne szabad nemi úton történnie. Pontosabb lenne, ha a vezetőket jó és rossz vezetők jelzőkkel illetnénk. Egy másik nőket érintő hátráltató tényező, a horizontális szegregáció csökkenését észrevehetjük abból kifolyólag, hogy több nővel találkozhatunk férfiasnak vélt területeken. A vertikális szegmentálódás pedig, még mindig nagy mértékben érzékelhető. A nőknek egy bizonyos szinttől már nehezebb feljebb jutni a vállalati hierarchiában. Ennek egyik oka a gyermekvállalásban keresendő. A család és munka közötti egyensúly megtalálása egyre fontosabbnak bizonyult. Ennek érdekében egyre inkább elterjedtek a részmunkaidős állások és az otthonról történő munkavégzés is nagyobb teret kapott. Összességében azt a következtetést vontam le, hogy a nőket érintő megkülönböztetések általánosságban még mindig jelen vannak a vállalatokon belül, mértéke viszont kisebb, mint korábban.